Egy ismeretlen életmű – Szita István kiállítása

Egy ismeretlen életmű – Szita István kiállítása

Share this content.

Forrás: Evangélikus Élet, szöveg: Schneller János, fotó: Lukács Gabi / Resident Art Budapest
„A képeimen a kompozíció rendje biztosítja azt, hogy a kép belső feszültsége mindig egy katarzisszerű harmóniában oldódjon fel. Sohasem előre kigondolt témák illusztrálásából, megfestéséből születnek képeim. Nem is a tárgyi világot másolom le. Mindig a semmiből, a nem létezőből egy belső »hang« és »erő« kényszerít a valóság felé. A kép akkor kész, amikor a harmónia összeáll” – írta művészetéről Szita István.

Rejtőzködő életmű az 1926-ban született és 2016-ban elhunyt evangélikus lelkészé, festőművészé; mind ez idáig csak kevesek számára volt hozzáférhető, pedig hatalmas anyagról van szó. Az egyházi művek mellett többségben vannak közöttük azok a nonfiguratív alkotások, melyeket Szita a műterem (dolgozószoba) magányában alkotott, és csak közeli barátoknak mutatott meg.

Teológiai tanulmányai mellett Szita az ötvenes évek kemény diktatúrájában nem kezdhette el a festészeti stúdiumokat, de egész életét végigkísérte a festészet szeretete, tanulmányozása és az alkotás. 1953– 68 között lelkészként szolgált, azonban egy felettesével való konfliktus miatt eltávolították a lelkészi állományból, így – mint sok más értelmiségi – gyári munkára kényszerült, szakmunkásként, majd vegyésztechnikusként dolgozott a Taurus gumigyár kutatóintézetében.

Ekkor is folyamatosan alkotott, de nyugdíjas éveiben vált igazán aktív művésszé. Több evangélikus templom (Cin kota, Pestújhely) díszítése mellett számtalan festményt készített; néhány kiállításon is láthatók voltak alkotásai, főként a nem figurális képei. Bemutatkozó tárlatára készülve 2016 januárjában érte a halál.

Szita művészetének két fő motívuma a hiány és a véletlen által létrejövő formák színharmóniákba és síkkompozíciókba való rendezése. Ebben a nonfiguratív, mindenfajta nyilvánosságot kizáró festészeti világban tudta kibontakoztatni azt a szabadságvágyat, amellyel bár valóban nyilvánosság elé lépni nem tudott, de amely mégis folyamatosan utat talált magának műveiben. Hasonlóan az Európai Iskola néhány művészéhez, Szita is évtizedeken keresztül kizárólag saját magának festett. Stílusában felfedezhető az Európai Iskola (Korniss Dezső) hatása, tiszta színfelületekből építkező képei Illés Árpád szín- és formavilágának hatásáról árulkodnak.

A Resident Art Budapest Galériában június végén megnyíló kiállítás mérföldkő, hiszen a munkálatok még a művész életében kezdődtek, és bár 2016-os halála megakasztotta őket, a mostani bemutatkozás Szita István szándékával egyezően jön létre. A képek katalogizálását és válogatását Gadó Zsuzsa és Schneller János az elmúlt egy évben végezték el, melynek eredményeként állt össze ez a kiállítás. A tárlattal párhuzamosan monografikus katalógus és dokumentumfilm is készül Szita művészetéről.

A kiállítás a Resident Art Budapest Galériában (1061 Budapest, Andrássy út 33.) tekinthető meg augusztus 4-ig. Megnyitó: június 27., kedd, 19 óra.

 

A cikk az Evangélikus Élet magazin 82. évfolyam, 23–24. számában jelent meg, 2017. június 18-án.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál, a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a Digitalstand oldaláról.

Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!