Luther-kabát

A nyár a lelkészszentelések ideje. Megszentelt pillanat, amikor a jelölt először felölti azt az öltözetet, amelyben azután évtizedeken át, hóbanfagyban, meleg nyárban, templomban, ravatalozóban, kórházban hirdeti Isten igéjét. Egyházunkban a lelkészek Luther-kabátban: fekete, földig érő, szépen megvarrott, ráncolt, gombolópánttal, bársonygallérral díszített ruhában hirdetik az evangéliumot. Nyakukban hófehér Mózes-táblát, fejükön barettet viselnek, sokan stólát is. Hogyan készül e formaruha, milyen lelkülettel varrja mestere? Török Lajossal, aki évtizedek óta készít Luther-kabátokat – idén tíz teológushallgató vehette át tőle a lelkészi öltözékét –, gyökerekről, hitről, tálentumról, az átadás örömünnepéről váltottunk szót.

Pályámat nem egy időben kezdtem a gazdámmal. Elődöm kölcsönkabát volt. A felszentelés szépségét és örömét viszont ez egy cseppet sem rontotta. Amikor az öreg püspök apostoli csókkal testvérévé fogadta fiatal gazdámat, azt a viseletes kölcsönkabátot oda nem adta volna semmiféle arannyal átszőtt, brokát hercegi köntösért.

Pécs – Hajduch-Szmola Patrik egyáltalán nem szokványos dolgokat gyűjt. A liturgikus öltözetek közül Luther-kabátokra esett a választása. Immáron 17 darab tulajdonosa. Elmondása szerint bőven teológuskora előtt kezdődött érdeklődése a liturgikus tárgyak, hivatalos egyházi, templomi eszközök iránt. Aztán írt egy cikket arról, hogy ha lelkész lesz, nagyon fogja szeretni majd a Luther-kabátját, és úgy tűnik, azóta már nemcsak a sajátját, hanem másokét is szereti. Az Evangélikus.hu és a Zákeus Média Centrum gyűjtőkről készített sorozatot, amelynek egyes részeit heti elosztásban, folyamatosan közöljük majd honlapunkon.

A hazai evangélikus egyházban használt liturgikus öltözékek kialakulásának hátterében hosszú és meglehetősen bonyolult folyamat húzódik meg. Ez összefügg azzal, hogy a lutheri reformáció a hit és az üdvösség szigorúan vett kérdései mellett számon tartott az ebből a szempontból (teológiailag) közömbös dolgokat (görög szóval adiaphoronokat) is. Ezek közé tartozott a liturgikus öltözet is. Ebből azonban nem szabad elhamarkodott következtetéseket levonni, mert miközben Luther kortársai közül azok, akik rajongó nézeteket képviseltek, a radikálisok azonnal félredobták a korábban használt miseruhákat, Luther más úton járt.

Budapest – Egyházunkban 2005. ádventje óta van lehetőség a stóla használatára, az alba viselésére pedig a Liturgikus könyv bevezetése nyitotta meg a kaput. Sajnálattal tapasztaltuk, hogy a közelmúltban mégis több helyen támadt feszültség használatuk mikéntje miatt, ezért szükségesnek látjuk az alábbi szempontok figyelembevételét – írták a Magyarországi Evangélikus Egyház Püspöki Tanácsának tagjai közleményükben, amelyet az evangelikus.hu oldalán olvashatnak el teljes terjedelmében.