Majos

A tolnai dombok lankáin húzódik meg a több száz éves múltra visszatekintő Majos, amely 1973 óta Bonyhád része. Akárcsak a többi környékbeli sváb település, ez az egykori falu is megsínylette a második világháborút követő kitelepítéseket. Napjainkban azonban újra erősödik, gyarapszik a maroknyi lutheránus közösség, ebben pedig jelentős szerepet játszik a gyülekezet lelkésznője, Makán Hargita, aki egyúttal egyházunk bonyhádi oktatási intézményében a gimnazisták és a kollégisták iskolalelkésze is. A helyi evangélikusság múltjáról, jelenéről és személyes életéről is kérdeztük.

Huszonegy éves voltam akkor, 1967 szeptemberét írtuk. Nagyanyám a majosi evangélikus templomban volt felravatalozva. Nagyon rendes volt az akkori lelkésztől, Karl Bélától, hogy nagyanyámat mint kántorfeleséget egyházi személynek tekintette, és engedélyezte a templomban való felravatalozást. (Nagyapám nyolc évvel korábban ugyanott volt felravatalozva.)