Nemzeti Emlékezet Bizottság

„Az utolsó fél évszázadban az embernek becsületesnek maradnia a saját és családja állandó kárára, mondhatni vesztére, nem volt éppen könnyű feladat. Benkő ennek a feladatnak játékossága mellett páratlan könnyedséggel és természetességgel felelt meg” – írta egykori recski rabtársáról, az evangélikus családba született Benkő Zoltánról Faludy György költő. Benkő egyike annak a hatvan múlt századi nemzettársunknak, akiknek az élettörténetét olvashatjuk a Magyar hősök – Elfeledett életutak a 20. századból címmel a közelmúltban megjelent, több mint négyszázötven oldalas kötetben.

Budapest – 30 évvel ezelőtt szűnt meg az Állami Egyházügyi Hivatal, amely az egyházak és papság felett állva sokrétű feladatkört látott el: nemcsak ellenőrizte a klerikusokat, hanem egy részüket fel is használta a pártállam céljainak elérésére. Soós Viktor Attilát, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagját kérdezte meg a Vasárnap.hu arról, hogy az intézmény pontosan milyen feladatkört látott el, és hogyan tette ezt.

Budapest – Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) elnöke, H. David Baer, a Texasi Evangélikus Egyetem professzora, Fabiny Tibor teológus, irodalomtörténész, a Károli-egyetem professzora és Korányi András egyháztörténész, az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) professzora Isó Gergely Phd-hallgató moderálásával a magyar evangélikus egyház kommunista időszak alatti stratégiáiról beszélgetett az EHE-n, 2018. október 15-én.

Budapest – A keresztény egyházak az 1956-os forradalom és szabadságharc alatt azt tették, ami a dolguk: a fegyveres harc helyett az emberek lelkével törődtek, s arra törekedtek, hogy minél kevesebb erőszak árán érje el célját a felkelés. És mindezért utóbb az egyházaknak keményen kellett szenvedniük. Nagyjából így foglalható össze a Budavári Evangélikus Szabadegyetem legutóbbi, az egyházak ’56-os szerepvállalásáról szóló előadásának legfőbb üzenete.