politika

Január 1-jén jelent meg a Baptist News Global oldalán egy írás Mark Wingfield véleményéről – aki egy Dallasban szolgáló baptisa lelkipásztor –, amely az új év első napjaiban felrobbantotta az angol nyelvű keresztény sajtót. Habár a cikk az amerikai helyzetre vonatkozik, és elsősorban azt értékeli, úgy ítéltük meg, hogy a magyarországi kereszténység számára is érdekes és megvitatandó felvetéseket tartalmazhat. A cikk fordítása nem szó szerinti, szerkesztett változatban közöljük.

A családpolitikával, családtervezéssel kapcsolatos közbeszéd hangsúlyos részét képezi idehaza az a jelenség, mely szerint kormányzati és ellenzéki politikusok rendre azt latolgatják, hová szülessen és hová ne megfelelő számú gyerek, és hogy mely körökben mennyi a megfelelő létszám.

Köln – Körülbelül 7 ezer ember tüntetett vasárnap a kölni dóm előtt az emberséges menekültpolitikáért. A demonstrációt civil szervezetek, egyesületek, pártok, valamint az evangélikus és a református egyház szervezte, írja az WDR.

München – A német protestánsok vezetője egy interjúban kritizálta a bajor politikusokat migrációval kapcsolatos kemény megszólalásaik miatt.

Berlin – Választ ad a radikális jobboldali Alternatíva Németországért párt (AfD) a Bajorországot egyedül kormányzó CSU stratégiájára: míg Markus Söder tartományi miniszterelnök kereszteket helyeztetett ki a közhivatalokban, az AfD most leveteti őket az októberi választások előtt.

Budapest – Még 2017-ben az Átlátszó.hu írt egy pénzmosási ügy részleteiről, amelynek szálai egészen az Egyesült Államokig vezetnek. A cikkben említésre került F. Péter András, aki az Interpol nyilvános körözési listáján is szerepel nagy összegű pénzmosási ügy miatt. Nevét több sajtóorgánumban is összehozták a napokban Prőhle Gergely nevével, akit az Evangélikus.hu megkérdezett arról, hogyan is kapcsolódik az evangélikus egyház országos felügyelője ehhez az ügyhöz.

A legutóbbi amerikai választások után Steven Kopp lelkész a következő sorokat írta: „A választási időszak felszabadító volt számomra. Egy rakat bálvány lepleződött le, ami a saját szívemben volt. Ezek a leplezések fájtak, ugyanakkor a Krisztusba vetett hitemben erősítettek meg.” [1] Mintha a kampányidőszak során egy személyes megtisztulási folyamaton ment volna át a lelkész, aki felismerte saját, kézzel csinált isteneit. De hogyan lepleződnek le ezek a bálványok? Hogyan épülhet hitünk egy politikai választás során függetlenül annak eredményétől?

Közelednek a választások, ezért utánanéztünk, milyen szerepet szánnak a különböző pártok – nyilvánosságra hozott programjaik alapján – az egyházaknak.

Múltfeldolgozás, ügynökügyek, emlékezetpolitika címmel szervezett előadást az Eötvös József csoport 2018. január 17-én a Párbeszéd Háza Pázmány Péter termében. A vitán Sólyom László volt köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság egykori elnöke, valamint két történész, Ungváry Krisztián és Stefano Bottoni vettek részt.

Berlin – „Arra kérjük az állampolgárokat, hogy aktívan vegyenek részt országunk politikai választási folyamatában. Az első és legfontosabb lépés ebben a saját felelős véleményünk kialakítása a lehetséges döntésekről, és aztán a választójog gyakorlása, mert a demokrácia a polgárok részvételén alapul” – írják közös üzenetükben Heinrich Bedford-Strohm püspök, a Német Protestáns Egyház (EKD) Tanácsának az elnöke és Reinhard Marx bíboros, a Német Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, tekintettel a német szövetségi országgyűlés, a Bundestag szeptember 24-i parlamenti választásaira vonatkozóan.