politika

„Az egyén részéről bármely rászoruló megsegítése nemes cselekedet. Az államnak azonban a nemzeti közösség érdekét kell a legelső helyre sorolni. Ezt értik félre sokan. Alapvetően téves minden olyan politika, amely arra törekszik, hogy a nemzeti identitást felszámolja, vagy annak fenntartását megnehezítse” – mondja Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese, a Parlament alelnöke. Keresztény politikusokkal készített interjú-sorozatunk harmadik részében állam és egyház, kereszténység és politika, valamint a vasárnapi boltzár témáit is érintettük.

Budapest – Nemzeti Önkéntes Tanácsot hozna létre az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), a szervezet az önkéntesség területén tevékenykedő civil, egyházi és gazdasági szereplők, valamint a kormányzati szakpolitikai irányítók együttműködését segítené – derül ki a testület létrehozásáról szóló előterjesztés-tervezetből.

Budapest – Elfogadhatatlannak tartja a bevándorlók parancsszóra történő széttelepítését a Magyar Időknek nyilatkozó Márfi Gyula. A veszprémi érsekkel egyetért egyik evangélikus kollégája, Szemerei János is abban, hogy részt kell venni az október 2-i népszavazáson. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) vezetője szerint a kérdés erősen megosztja a zsidóságot is, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség elöljárója pedig a biztonsági helyzet romlása miatt fejezte ki aggodalmát lapunk körkérdésére. A megkérdezettek közül egyedül a Magyar Iszlám Közösség imámja buzdította távolmaradásra a híveket.

Tusnádfürdő – A cél a Keresztény Európa 2.0 kiépítése lenne, de ez mit is jelent a gyakorlatban? Politikusok és újságírók vitáztak Tusványoson.

Tusnádfürdő – A 27. tusványosi nyári egyetem mottója: „Itthon voltunk, vagyunk, leszünk Európában – ez a gondolat fokozottan igaz az egyházakra, mondta az Egyházak Európában című fórum moderátora, Gonda László református lelkész a csütörtöki tusnádfürdői beszélgetés nyitó gondolataként.

Magyarországon két dolog áll meghatározó német befolyás alatt: az egyik a magyar gazdaság, a másik az evangélikus teológia. Ritka együttállásként az utóbbi években mindkét ország politikai elitjében meghatározó a protestáns elem. De hiába ez vagy az a párhuzam, a lelkiállapot mégsem közös. Gondolatok Balog Zoltán miniszter és Heinrich Bedford-Strohm bajor evangélikus püspök menekültkérdésről folytatott disputájáról, Európáról, németekről és magyarokról, lelkiségről és gazdaságról.

Minden közösségben feszültséget okoz, hogy vitás kérdésekben nem csupán politikailag, de sokszor a morális alapokban sem tudunk megegyezni. Ezért aztán általában mind a politikai, mind a morális kérdéseket elkerüljük. Cikkünkben egy amerikai pszichológus megközelítését mutatjuk be, amely segíthet abban, hogy a másik félben a vitapartnert, ne pedig az ellenséget vagy az idiótát lássuk.

„Én most, egyszerűen, mindenféle politikai sallang nélkül szeretnék drukkolni a válogatottnak. Úgy ahogyan azt teszik más nemzetek is a sajátjuknak, meg másokénak. Bár sem a politikát, sem a focieredményeket nem tudjuk varázsütésre befolyásolni, mégis emberként tudunk tenni valamit. Például az egymás közötti kerítéseket le tudjuk rombolni!”

Budapest – Összesen 1,1 milliárd forint jut 2017-ben, a reformáció emlékévében a Reformáció Emlékbizottság programjainak támogatására – derült ki a kedden késő este a parlament honlapján megjelent költségvetési törvényjavaslatból.

A hiedelemmel ellentétben a fiatalok érdeklődnek a politika iránt, csak nem abban a formában, ahogy arra ma lehetőséget adnak nekik. Viszont a magyar fiatalok 70 százalékát nem érdekli a politika, a közöny oka pedig elsősorban az: nem érzik úgy, hogy beleszólhatnának. A fiatalok alapvetően őszinteséget és becsületességet keresnek, és ha ezt kezdik el látni a közéletben, akkor nagyobb eséllyel fordulnak újra az aktuálpolitika felé – derült ki a Policy Solutions és az MTA politikatudományi intézetének konferenciáján, amely az Y-generáció és a politikai aktivitás viszonyát mutatta be.