publicisztika

Tolja más a szekeret, én toltam eleget. Elegem van abból, hogy állandóan bénázom. Nem zárom be az ajtót, nem adom el a házam, pedig már rég az ára alá mentem, belevágok az ujjamba, utálom a munkám, a kollégáim. Kihasznál a főnököm. Elegem van. Ilyen mondatokat hallok a fülemmel másoktól, és ilyen mondatok visszhangoznak bennem is, a lelkemben is. Elég volt már. Jöjjön már egy kis hátszél! Kell a segítség, teljesen kivagyok. Akadozva megy az élet, semmi sem sikerül. Szöveg: Kadlecsik Zoltán

Közérzetem van. Méghozzá rossz! Szárazon köhécselve nézek ki az etetőimen reggeliző vegyes vidám madárseregre, miközben a megkopott hófoltok arra emlékeztetnek, hogy még mindig január van. Szeretem a tél minden örömét: a szánkózást, a hólapátolást, nem is szólva a hangulatos, meghitt adventekről, karácsonyokról és régmúlt téli szünetek nyugalmáról. Vonzalmam e hideg évszakhoz érthető, hiszen névnapom és születésnapom keretezi. Azonban minden télen vízkereszt után, a háromkirályok távoztával már a tavaszt várom, és reménykedve kutatom a fakó, szürkés ködben, mikor mutatja első jeleit. Szöveg: Győri András Timótheus