történelem

Aszód – Idén hetedik alkalommal került megrendezésre az Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium dísztermében az evangélikus iskolák történelemtanárainak konferenciája. Ismét szakmódszertani- és történettudományi előadásokat hallgathattak meg a résztvevők, a téma a centenárium okán Trianon, illetve aktualitása miatt az új Nemzeti alaptanterv volt.

„Amit tehát Isten egybekötött, azt ember el ne válassza!” – hangzik a házasságkötés szertartásából is ismerős ige Máté evangéliumának 19. fejezetében (Mt 19,6). Talán kevesen tudják, hogy a „Quod Deus coniunxit homo non separet” feliratként – általában így, latinul vagy németül – ékszereken is közkedvelt díszítés volt. A közép-, illetve kora újkor folyamán előszeretettel vésték eljegyzési gyűrűk belsejébe rejtve oly módon, hogy a felirat esetenként csak akkor tűnt elő, ha viselője a gyűrűt „szétcsúsztatta”. Luther Márton is ilyen gyűrűt viselt.

Nyílhegyeket, ékszereket és korsókat találtak abból az időszakból, amikor Babilónia elfoglalta Jeruzsálemet.

A győri evangélikus iskolai oktatás egyidős a gyülekezettel (16. század). A fejlődést ugyan megakasztotta, amikor Mária Terézia királynő 1749-ben megtiltotta a győri evangélikusok szabad vallásgyakorlatát (ekkor a gyülekezet templom és iskola nélkül maradt), de II. József türelmi rendeletét követően újraszerveződött a gyülekezet. Ekkor építették a templomot, a paplakot, a tanítólakást, az iskolát, és 1783-ban a győri evangélikus gyülekezet központi elemi iskolája – a szabadhegyi népiskola „anyaintézménye” – megkezdte a működését.

Az adásban Czenthe Miklós, az Evangélikus Országos Levéltár vezetője beszél.

Selmecbányán tizenkét temető is várja az utazót, aki a múltban szeretne barangolni. A legrégebbiben nyugszik Krassai Kerpely Antal kohómérnök. Síremlékének gyönyörűen kidolgozott kovácsoltvas kerítése és vaskos gránitoszlopai utalnak életművére, de a bányaváros hajdani erejére, dicsőségére is. Selmecen úgy tartották, a holtak a hegyoldalból figyelhetik, hogyan sáfárkodnak javaikkal.

A Fortepan egy 2010-ben indult közösségi, szabad felhasználású fotóarchívum, amelyen jelenleg 115.982 fotó található. Az oldal lehetőséget ad arra, hogy régi fotókon keresztül egy olyan világba csöppenjünk, amelyről csak a történelemkönyvekben tanultunk, és arra is, hogy ismerős helyszínekre, arcokra bukkanjunk a legváratlanabb pillanatban. Elsőként a legizgalmasabb evangélikus vonatkozású, 20. századi (és egy kicsit még korábbi) fotókat gyűjtöttük össze.

A ma százéves évfordulója okán is érdekes őszirózsás forradalom legfontosabb vívmánya a polgári egyenlőség, hiszen ez biztosítja minden állampolgár egyenlő jogát a közügyek alakításában való részvételre, és ez adja a köztársaság lényegét – hangzott el az Éljen a köztársaság? című kerekasztal-beszélgetésen, melyet az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, a Magyar Pax Romana és az Egyház és Társadalom online folyóirat szervezett október 15-én a Deák téri evangélikus egyházközség termében. A beszélgetésből az is kiderült, miért őszirózsás a forradalom elnevezése, és hogy valóban irreális volt-e a háborús vereség ellenére a határok megvédését ígérni 1918 őszén.

Budapest – Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) elnöke, H. David Baer, a Texasi Evangélikus Egyetem professzora, Fabiny Tibor teológus, irodalomtörténész, a Károli-egyetem professzora és Korányi András egyháztörténész, az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) professzora Isó Gergely Phd-hallgató moderálásával a magyar evangélikus egyház kommunista időszak alatti stratégiáiról beszélgetett az EHE-n, 2018. október 15-én.

Budapest – „Az egyháznak is egészségesebb, ha a sebeket kitisztítják” – mondta Csendes László. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) és a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház szervezésében szeptember 21-én mutatták be Budapesten a romániai magyar evangélikus egyház múltfeltárásának első mérföldkövét, az Egy kevéssé misztikus egyház? című kötetet.