teológus

Sorozatunkban az Evangélikus Hittudományi Egyetem teológusi, lelkészi hivatásra készülő hallgatóit szólaltatjuk meg indíttatásukról, a szolgálattal kapcsolatos elképzeléseikről, céljaikról. Bányai Tamás második évfolyamos teológuslelkész szakos hallgatóval pályaválasztásáról, a fóti kántorképző intézet lelkiségéről és arról is beszélgettünk, hogy miért jó evangélikusnak lenni.

Budapest – Külügyi estet tartottak az Evangélikus Hittudományi Egyetemen 2018. október 16-án, kedd este. A rendezvény célja elsősorban az volt, hogy a teológushallgatók kedvet kapjanak a külföldi ösztöndíjas tanuláshoz.

Budapest – Minden lelkész számára különleges és megható pillanat, amikor egy volt hittanosa, egy konfirmandusa, egy ifise vagy már felnőtt gyülekezeti tagja elhívást kap a lelkészi szolgálatra. Hálaadás és sok-sok imádság kíséri ezt a folyamatot, mígnem eljön az a pillanat, amikor az induló teológuspalántából felavatott lelkész lesz, és már ő maga felel egy gyülekezetért, a benne felnövekvők generációjáért.

Budapest – A hagyományokhoz híven idén is meghívást kaptak az Evangélikus Hittudományi Egyetem elsőéves teológus-lelkész szakos hallgatói az Északi Egyházkerület Püspöki Hivatalába, ahol dr. Fabiny Tamás püspök köszöntötte őket.

Sorozatunkban az Evangélikus Hittudományi Egyetem teológusi, lelkészi hivatásra készülő hallgatóit szólaltatjuk meg indíttatásukról, a szolgálattal kapcsolatos elképzeléseikről, céljaikról. Varga Nárcisz negyedéves hittanár szakos hallgató már ahhoz a nemzedékhez tartozik, amelynek a tagjai az óvodától kezdve egyházi iskolába járhattak. Mesélt a győri evangélikus tanintézmény szellemiségéről, és kérdeztük pályaválasztásáról, az evangélikusságról és az egyházon belüli önkéntes szolgálatról is.

„Nem pap leszek, hanem lelkész” – hallhatjuk nagyon sok teológushallgatótól, amikor megkérdezik, hogy mégis mihez kezd majd a teológusdiplomájával. Az ember identitását meghatározza a szerep, melyet betölteni készül. Egyházunkban a ma elterjedt felfogás szerint a lelkész nem szeretné önmagát piedesztálra emelni, ami helyes és üdvözlendő, meglátásom szerint ugyanakkor sokszor átesünk a ló túloldalára. Ha azt mondjuk, hogy „csak” lelkésznek készülünk, akkor egyrészt elhatárolódunk a római katolikusoktól, ami abból a – tapasztalatom szerint – negatív identitásból alakult ki, mellyel nem valami mellett, sokkal inkább valamivel szemben fogalmazza meg önmagát a hívő. Másrészt a lelkészi szolgálat tartalmi kiüresedését is magával hozza: lehántjuk róla azt a funkciót, mellyel a lelkész a csoda, a szentség és az igehirdetés őrállója.

Sorozatunkban az Evangélikus Hittudományi Egyetem teológusi, lelkészi hivatásra készülő hallgatóit szólaltatjuk meg indíttatásukról, a szolgálattal kapcsolatos elképzeléseikről, céljaikról. Veczán Zoltán negyedik évfolyamos, teológus-lelkész szakos hallgatóval a soroksári plántáló misszióról és arról is beszélgettünk, miért jó evangélikusnak lenni.

Távolról úgy tűnhet, hogy az evangélikus lelkészek Luther-kabátban, Mózes-táblával nyakukban formálódnak az anyaméhben, pedig aki ma a Magyarországi Evangélikus Egyházban lelkész akar lenni, annak hosszú és rögös utat kell végigjárnia: első körben egy tizenkét féléves egyetemi képzést. Legalábbis így volt ez egészen 2018. szeptember 7-ig, amikor Csepregi Zoltán, az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) rektora bejelentette, hogy esti tagozatos, másoddiplomás lelkészképzést indítanak, ahová bármilyen alapszakos diplomával jelentkezhetnek a „teológiára”, és akár hét félév után lelkésszé szentelhetik az illetőt. Úgy gondoltuk, hogy az átalakuló képzési rendszer remek alkalmat ad arra, hogy megvizsgáljuk a magyar evangélikus lelkészképzés jelenlegi helyzetét, és összegezzük, hogy az új képzés elindulásának milyen hatásai lehetnek.

Sorozatunkban az Evangélikus Hittudományi Egyetem teológusi, lelkészi hivatásra készülő hallgatóit szólaltatjuk meg indíttatásukról, a szolgálattal kapcsolatos elképzeléseikről, céljaikról. Borbíróné Balla Fruzsina metodistaként tanul az evangélikus teológián. A harmadik évfolyamos, teológus-lelkész szakos hallgatóval elhívásáról, a fiatalok megszólításáról, ökumenéről és a misszió fontosságáról is beszélgettünk.

Sorozatunkban az Evangélikus Hittudományi Egyetem teológusi, lelkészi hivatásra készülő hallgatóit szólaltatjuk meg indíttatásukról, a szolgálattal kapcsolatos elképzeléseikről, céljaikról. Bolla András a celldömölki gyülekezetben nevelkedett, érettségi után tanári szakon folytatta tanulmányait. Elhívásáról, a teológiáról és a 21. század egyházáról beszélgettünk a negyedéves teológus-lelkész szakos hallgatóval.