- Érsek úr! Melyek a CEC legfőbb célkitűzései?
- A CEC céljainak két fő iránya van. Az első az, hogy megteremtsen egy platformot, fórumot az európai egyházak számára, ahol meg ismerhetik egymást és párbeszédet kezdeményezhetnek egymással. Ezzel erősítik a közöttük lévő összhangot és együttműködést.
Másrészt azért van szükség a CEC működésére, hogy erősítse az egyházak hangját, ami az európai társadalomban a közös hang. A magyar és a finn egyházak hangjai külön-külön gyengék, de együtt erősebbek. Így hatással lehetnek az európai kultúrára és politikára. Ezért is költözik a szervezet székhelye Brüsszelbe. Bár a CEC nem csak az Európai Unió határain belül működő szervezet, de fontos, hogy Brüsszelben képviselje magát.
- Mi a 14. idei nagygyűlés célja, fő témája?
- A 14. nagygyűlés nem volt hagyományos konferencia, mivel a cél az volt, hogy a szervezet alapszabályzatát újrafogalmazzuk. Az eredeti alapszabályzat a hidegháború idejéből származik, és természetesen azóta a körülmények és a kihívások is jelentősen megváltoztak. Emellett a szervezeti felépítés túl bonyolult, és olyan szervezetet kell létrehoznunk, ami az új kihívásokra hatékonyabban reagál. Tehát, a nagygyűlés célja az volt, hogy megújítsa a CEC identitását.
- Magyarországon az evangélikus egyházban nincs érseki cím, számunkra ismeretlen ez a pozíció. Ezért különösen is érdekes számunkra, hogy mik a fő tevékenységi területei érsekként?
- Mi Finnországban azt mondjuk, hogy az érsek „primus inter pares”, azaz első az egyenlők között. Én csak egyike vagyok a tíz finn püspöknek, de vannak különleges feladataim is, mint például az érseki konferencia elnöklése. Bár ez nem hivatalos, de kell az is, hogy az egyház arca legyek, képviseljem az egyházat a nyilvánosság előtt. De nem vagyok a többi püspök főnöke, egy szinten vagyunk. Egyes egyházakban létezik a vezető püspöki cím, ahhoz tudnám hasonlítani. Nálunk történelmi okokból maradt meg ez a rang és elnevezés, a nyugati tradícióból származik.
- Munkájának mely területe áll legközelebb Önhöz?
- Mielőtt püspök vagy érsek lettem volna lelkészként dolgoztam vidéken. Ennek a munkának egy része, ami nagyon közel állt a szívemhez, hogy kapcsolatot teremthettem az emberekkel, és meghallgathattam életük történetét. Sajnálom, hogy mostani pozíciómban, kevesebb alkalmam nyílik erre. Másrészt kihívást jelent számomra megjelenni a médiában, és az egyházat képviselni a nyilvános vitákon. Ez nehéz feladat, és ugyan a kihívást élvezem, de nem szeretek a középpontban lenni.
-Azt mondta, hogy az egyházak hangja erősebb, ha együtt szólnak fel, illetve, hogy munkájának része, hogy az egyházat képviselje a nyilvánosság előtt. Mi az az üzenet, amit a legfontosabbnak tart eljuttatni az embereknek a mai világban?
- Ezt nem lehet egy mondatban vagy szóban összefoglalni. De egy nagyon fontos oldala a tradicionális keresztény hitnek a remény üzenete. Ez különösen igaz a jelenlegi helyzetben, amikor olyan kérdésekkel kell szembesülnünk, mint a globális felmelegedés, gazdasági válság. Fennáll a veszélye annak, hogy az emberek depresszióssá válnak, és akkor nem tudunk hatékonyan cselekedni és fenntartani az életünket. Ezért az egyház üzenetének, a reménynek kell lennie. Ebben a világban, ahol a szociális problémákat az gazdaság szintjén próbálják megoldani, az egyház egy másik nyelvet kínál. Ez egy teljesen más megközelítés az élethez, amelynek középpontjában Jézus Krisztus áll.