A közös, sátor alatt elfogyasztott ebéd alkalmával a Mustármag Óvoda lakói a délelőtti szolgálatuk után ismét lehetőséget kaptak, hogy rövid műsorral kedveskedjenek szülőknek és gyülekezeti tagoknak. A délután a Keresztmetszet zenekar koncertjével és tombolahúzással folytatódott, majd három órakor ismét a templomba vonult át a népes gyülekezet.
A püspök Zsolt 100,4-5 alapján szólt a hívekhez: „Menjetek be kapuin hálaénekkel, udvaraiba dicsérettel! Adjatok hálát neki, áldjátok nevét! Mert jó az ÚR, örökké tart szeretete, és hűsége nemzedékről nemzedékre.”
A közgyűlés előtt a gyülekezet énekkara szolgált, Bárdossy Tamás vezetésével.
A köszöntők előtt Dobrovolni Máté másodfelügyelő röviden ismertette a gyülekezet történetét a kezdetektől a jelenig:
Gyülekezetalapító szlovák elődeink 1713–14-ben érkeztek a Felvidékről. Az első templomukat 1722-ben építették. Majd a kicsinek bizonyult templom után 1799-ben elkezdték a mai templom építését, amit 1801-ben Szentháromság ünnepe utáni 13. vasárnapon szenteltek fel. Azóta a templom több átalakításon is átesett. Az 1950-es években átalakították a templombelsőt, megszüntették a szószék-oltárt. Ekkor helyezték el a Feszty Masa által festett oltárképet, melynek címe: "Jöjjetek énhozzám mindnyájan!" Az utolsó nagy felújítást 2001-ben végezték el a 200 éves templomszentelési ünnepre. A gyülekezet első orgonáját 1832-ben készítették. Jelenlegi, harmadik orgonánk 1964-ben épült. A templomtoronyban lévő három harang közül a középső a legrégebbi 1802-ből való. A gyülekezetben az istentiszteletek nyelve kezdetben csak szlovák volt, majd hosszú ideig szlovák és magyar felváltva. Az utóbbi évtizedekben a szlovák nyelv használata a gyülekezetben teljesen megszűnt.
A gyülekezet a gyermekek tanítását és nevelését mindig is fontosnak tartotta. Első iskoláját 1808-ban építette, aminek a helyen jelenleg - a 1994-ben indult - Mustármag Óvoda folytatja a gyermekek közötti szolgálatot, mind gyülekezetünk, mind városunk javára.
A gyülekezetben több ismert lelkész és felügyelői szolgált. Az Irsayak többször töltötték be a felügyelői tisztséget és nagy segítői voltak a gyülekezetnek. Tiszteletükre emléktábla található a templomban.
Köszöntője végén a másodfelügyelő bejelentette, hogy ezzel az ünnepi istentisztelettel kezdetét veszi az ünnepi év.
A gyülekezet részletes története az évfordulóra megjelentetett könyvecskében olvasható, amelyet Hodos Gábor gyülekezeti tag szerkesztett, Adjatok hálát neki, áldjátok nevét címmel. Az imateremben megtekinthető gyülekezettörténeti kiállítás ugyancsak az ő munkája.
A köszöntők hosszú sorában felszólalt Matti Salminent is, a finnországi Ylitornio testvérgyülekezet lelkésze, aki ajándékot is hozott magával: két angyalt, amelyek kezében a jól ismert esti imádság olvasható: „Én Istenem, Jó Istenem…”. Az egyiket a gyülekezet, a másikat a óvoda kapja, hisz – amint azt a finn lelkész, egyébként magyarul elmondta – az egyik legfontosabb dolog az, hogy a gyerekeknek megtanítsuk az esti imádságot. Az ajándékot meghatottan vette át a gyülekezet vezetősége. Valóban, igaz. Ha Istenfélelemre tanítjuk gyermekeinket, a legnagyobbat adjuk nekik: a reménységet.