A harangok ma is hívják a híveket istentiszteletre. Napról-napra jelzik az idő múlását. Megcsendülnek, amikor halottja van a gyülekezetnek. Máig élő népszokás Maglódon a karácsony szentesti harangozás és közös éneklés a Haranglábnál.

A tornyocska a város jelképe. A település címerében, az egyházközség pecsétjében, de még a Maglódi Auchan áruház logójában is szerepel. Nagyobb felújítást utoljára 1959-ben végeztek rajta. Akkor készítette elé a gyülekezet az úgynevezett „Luther-lépcsőt.”

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiírt „Egyházi épített örökség védelme és egyéb beruházások” című pályázaton a Maglódi Evangélikus Egyházközség 3 millió forintot nyert. A felújítást Maglód Város Önkormányzata közel egymillió-háromszázezer forinttal támogatta. A gyülekezet tagjai másfél millió forint adománnyal és közösségi munkájukkal járultak hozzá a renováláshoz.

A felújítás során elvégezték az épület falszigetelését, külső-belső vakolását és festését. Kovácsoltvas kerítés váltotta fel az eddigi drótkerítést. Új cserépfedést kapott a tetőzet és megújult a Luther lépcső burkolata is.

Szeptember 27-én, szombaton, a 16. Maglódi Szlovák Nap keretében megtartott ünnepi istentiszteleten Gulácsiné Fabulya Hilda országos szlovák lelkész igehirdetésében a zsoltárost idézte: „Adjatok hálát az Úrnak, mert jó, mert örökkévaló szeretete!” (Zsolt 118,1) Elmondta, hogy a maglódi gyülekezet hálás lehet Isten nemzedékek során át megtapasztalt szeretetéért, azért, hogy számára valóban „erős torony az Úr neve”. (Péld 18,10)

Az istentiszteleten szolgált a Simon Barbara által vezetett Magdala Kórus és Petrovics Jánosné kántor.

Kérges László felügyelő köszöntötte a megjelenteket. Közöttük kiemelten is a maglódiak felvidéki testvérgyülekezetéből, Hosszúszóról (Dlhá Ves – Gömör megye) érkezett Ferdinand Zoltán felügyelőt és Flander Zoltán másodfelügyelőt házastársaikkal; valamint Szabó Józsefet a Külgazdasági és Külügyminisztérium szlovák referensét és dr. Szabó Zsuzsannát a Pestvidéki Szlovákok Dolina Egyesületének elnökét. Az evangélikus gyülekezet örömében osztozott Barotai Endre római katolikus plébános és Bálint Klára református lelkipásztor. A Rakita Jánosné által vezetett maglódi Rosička Hagyományőrző Egyesület tagjai, valamint a Rákoskeresztúrról, Kerepestarcsáról, Ecserről és Dabasról érkezett vendégek gyönyörű népviseletüket magukra öltve jöttek fel a templomba.

Németh Mihály helyi lelkész röviden ismertette a felújítás történetét. Ezt követően Győri Péter Benjámin esperes köszöntésében emlékeztette az ünneplőket arra: amint a harang szava hívja a gyülekezetet, úgy az egyháztagok feladata az, hogy kilépve a templom falain Jézushoz hívják az embereket az evangélium szolgálata által. Az istentisztelet végén kedves meglepetésként szolgált, hogy Pintér Tibor helyi festőművész egy - a Haranglábat ábrázoló – festményt ajándékozott az egyházközségnek.

A népes gyülekezet a templomból a Haranglábhoz vonult. Itt Bak Ernő trombitakíséretével szlovák és magyar ének hangzott el, majd dr. Cserhátiné Szabó Izabella, az Északi Egyházkerület püspökhelyettese szentelte újra a Harangtornyot: „Áldott legyen a gyülekezet, amely megérti a harangok hívó szavát, hogy Isten kegyelmének gazdagságát magasztalja nemzedékről nemzedékre.”

A lelkészek „Confirma” énekét követően, a Budapest keleti kapujában fekvő kisváros evangélikus polgármestere - Tabányi Pál - szólalt fel. Példaértékűnek nevezte az evangélikusság és a város összefogását, amellyel nemcsak a gyülekezetet, hanem az egész települést gazdagítják.

Az egyházi rész lezárása után, a szakrális részből a profánba való átmenet jelképeként, Tóth István MagHáz (Maglódi Művelődési Ház) igazgató és Kostyák Attila tanár zongorajátékával kísért különleges produkció előadására került sor. Három generáció képviselői – Osztertágné Szeili Mariann tanárnő, Nagy Krisztina teológus hallgató és Telek Zita tanuló - maglódi tót és magyar dalokat énekeltek, melyet a Kacamajka Néptáncegyüttes vezetőjének, Lévai Attilának és Telek Zitának maglódi tánca színesített.

A sokadalom a Haranglábtól a település központjába ment, ahol Maglód polgármestere és dr. Szűcs Lajos országgyűlési képviselő felavatták a Tájházat. Az egyházközség elnöksége pedig, a magyarországi evangélikus szlovákok régi énekeskönyvének, a rézveretes Tranosciusnak egy példányát ajándékozta a Tájház tisztaszobájának asztalára.

Az ünnepség után nem sokkal megkondult az estharang. A dombvidék felett lágyan elszálló hangjából ezen a szép szeptember végi alkonyon, mintha kihallatszott volna az a reménység, hogy a megújított evangélikus torony harangjai még sok-sok nemzedéken keresztül fogják hívni az élőket, siratni a holtakat és megtörni a viharokat Maglód felett.