Az asztalon pilótakeksz, sajtos tallér, almalé és tea. Az asztal körül ül  Bódis  Lajos szociológus, közgazdász végzettségű egyetemi oktató,  Molnár György kutató,  Dallos  Judit, aki 23 évig d olgozott a kerületi gyámügynél, de ma már nyugdíjas, és rajtuk kívül még páran. Nincs itt mindenki, és nem is akarják, hogy megírjam, pontosan hányan vannak, azt mondják, jobb nekik így. Ők a Közöd Civil Társaság tagjai, mindannyian kötődnek Józsefvároshoz, van, aki ide született, van, aki itt él, de más kerületben dolgozik.

De nem csak ez a közös bennük: szabadidejük egy részét mindannyian arra fordítják, hogy a józsefvárosi szegényebb lakóknak, önkormányzati bérlőknek segítsenek. Kísérik őket az önkormányzathoz, az ügyintézőhöz, leveleznek a végrehajtóval, a helyi családsegítővel, elmennek a nyilvános képviselőtestületi ülésekre, és kérdéseket tesznek fel, abban bízva, hogy megoldódnak a kilakoltatás szélén álló emberek ügyei.

Választott vezetőjük Románné Bolba Márta, a kerület evangélikus lelkésznője, aki a Mandák Mária Gyülekezeti Házban működő több csoportnak is a motorja. A Közöd Civil Társaság tagjai hetente egyszer ülnek össze a gyülekezeti ház egyik szobájában, megbeszélik, hogy melyik ügyfelük ügye hol tart, sikerült-e dűlőre jutni valamiben, vagy hogy a Józsefvárosi Vagyongazdálkodási Központ munkatársa válaszra méltatta-e legutóbbi levelüket.

A társaság nem kizárólag lakás- és kilakoltatási ügyekkel foglalkozik, hanem mindennel, ami szerintük helyi közügy. Ahogy ők fogalmaznak: „Szabadidőnkben jókedvünkből összejárunk páran józsefvárosi aktív állampolgárok, hogy a lakókörnyezetünk közös ügyeiben tájékozódjunk. Tenni szeretnénk a helyi közösség fejlődéséért. Figyelemmel kísérjük a képviselőink önkormányzati munkáját és szeretnénk közreműködni a lakosság és a közügyekben eljáró döntéshozók együttműködésének kialakításában. Ha valaki megkérdezi tőlünk »Maga kicsoda?«, azt válaszoljuk: én vagyok az az állampolgár, akit te képviselsz, közünk van egymáshoz.”

A teljes cikk az abcug.hu oldalon olvasható.