Közel két évtizede tartó célzott gyűjtőmunka eredménye a tárlat gazdag anyaga. Dr. Kocsis Attila nagy teret szentel benne az előreformáció és a reformáció jeles alakjainak, így természetesen a folyamat szellemi atyjának, Luther Mártonnak, valamint Kálvin Jánosnak. Továbbá – például – Thomas Müntzer, Ulrich von Hutten, Prágai Jeromos, Husz János, Rotterdami Erasmus, Philipp Melanchthon is megjelenik a postai bélyegkülönlegességeken, amelyeket nyolcvan (!) országból szerzett be a gyűjtő.

Olyan kuriózumnak számító távoli országokból is, mint például Suriname, Bhután, Pápua Új-Guinea, India vagy Türkmenisztán…

A bélyegek kiadásának őshazája Nagy-Britannia. Az első postabélyeg ott került forgalomba 1840-ben. Ez volt a később legendássá vált, Viktória királynő arcképével ellátott Penny Black. A következő évtizedekben európai és távolabbi országokban is bevezették a bélyegeket. Hazánkban az első bélyeg 1850-ben jelent meg, amely azonban osztrák volt, s a Habsburgok családi címerének állata, a kétfejű sas – a magyarok számára az elnyomás jelképe – volt látható rajta. Az első magyar postabélyeg-sorozatot a kiegyezés után, 1867-ben bocsátották ki, de megfelelő technika híján ezt is Bécsben nyomtatták. A Magyarországon nyomtatott első magyar postabélyeget – amely a budai Államnyomdában készült – csak négy évvel később adták ki. A négyzet vagy téglalap alakú bélyegek mellett napjainkban olykor már kör, háromszög, ötszög vagy akár gyümölcs, zászló formájúakat is forgalomba helyeznek.

Luther Márton születésének ötszázadik évfordulóján, 1983-ban számos bélyeget adtak ki a világban, többek között Magyarországon is. Ezeknek is széles körű gyűjteményét tárja a látogatók elé a kiállítás. A tárlat egyik különleges darabja az a valódi aranyfüsttel bevont domborbélyeg, amely az Amerikai Egyesült Államokban került forgalomba, szintén erre a jubileumra. Angolában Lutherrel a középpontban adtak ki millenniumi sorozatot, és megörökítették Luther Márton feleségének, Bóra Katalinnak az alakját is.

Mint megtudtuk, dr. Kocsis Attila (képünkön) akkor kezdte el a reformáció témájú bélyegek gyűjtését, amikor külmiszsziós szolgálatot teljesített az Egyesült Államokban, és az internet segítségével azóta is folyamatosan bővíti a kollekciót. Gyűjteményének válogatott anyaga a reformáció nagy alakjai mellett az európai nemzetek sokszor kevésbé ismert reformátorait is bemutatja Dániától Szlovákián át Litvániáig.

„A levélbélyeg egy fontos tárgy. Kicsiny formája ellenére jelentős üzenet hordozója. A bélyeg egy ország kulturális színvonaláról árulkodik. Ez az apró, négyszögletű papírdarab a távolság leküzdésével szíveket köt össze, a feladóét a címzettével. Hidakat képez emberek és országok között. A bélyeg nem ismer országhatárokat. A bélyeg a művészet és az élet nagykövete, nem egy lélektelen papírdarab, amely a bérmentesítést szolgálja. A bélyegnek küldetése van. A bélyeg, amelyet sohasem ragasztottak levélre, nem is bélyeg. Az sosem élt, nem igazi, csak egy négyszögletű papírdarab. Olyan, mint a hal, amely sosem úszott, a madár, amely sosem repült.” (friedensreich Hundertwasser)

A jelenleg Békésen látható kiállítás harmadik egysége a reformáció magyarországi történéseinek, intézményeinek, személyiségeinek bő áttekintését adja, a negyedik tárlatrész pedig a Szentírás üzenetét, bibliai igehelyeket megörökítő bélyegekből áll, egyben emléket állít Johannes Gutenbergnek, akinek fő műve a „42 soros Biblia” kinyomtatása volt. Számos különlegesség között egy új-zélandi bélyeg is megtekinthető, amely a maori nyelvű bibliafordítást ünnepli. A Reformáció

a bélyegeken című, a maga nemében páratlan kiállítás a következő hónapokban a Tiszántúli Református Egyházkerület egyházmegyéinek mindegyikébe eljut, testvéregyházunk kiállítótereibe invitálva az evangélikus érdeklődőket is.

A cikk az Evangélikus Élet magazin 82. évfolyam, 17. számában jelent meg, 2017. április 30-án.
Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál, a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a Digitalstand oldaláról.