Az anyagi kár 60 ezer euróra tehető, az eszmei veszteség azonban felbecsülhetetlen – közölte az illetékes evangélikus egyházkerület püspöke, aki felszólította a tolvajt, hogy juttassa vissza a történelmi dokumentumokat, akár névtelenül is.

Az eltűnt iratok 1520-ban, 1524-ben, illetve 1530-ban keletkeztek, s egy régebbi, kevésbé biztonságos vitrinből emelték el őket fényes nappal. Bár nyomtatványokról van szó, a röpiratok tartalmazzák kortársak kéziratos feljegyzéseit is, ami pótolhatatlanná teszi őket a tudomány és a közönség számára – mondta a püspök.

A pénteken történt lopás érzékenyen érinti az 1956-ban alapított, a reformáció 500 éves jubileumára (2017) készülő eisenachi Luther-emlékhelyet, mert aránylag kevés röpiratot birtokol más hasonló intézményekhez, például a wittenbergihez vagy a gothaihoz képest, ahol már a 19. századtól gyűjtötték a Luther-röpiratokat.

A múzeum szakemberei nehezen eladhatónak tartják a nyomtatványokat, s abban reménykednek, hogy talán csak diákcsínyről van szó, és az iratok hamar előkerülnek.

Luther Márton, a reformáció szellemi atyja néhány évig az eisenachi papneveldében tanult, s abban a favázas házban lakott, ahol utóbb kialakították az emlékhelyet.