Luther Márton

1521. április 18-án tisztelettudó, de határozott válaszok hangzottak el a wormsi birodalmi gyülésen Luther Márton szájából. A reformátor elhíresült mondatának történelmi, teológiai hátterét és jelenre mutató példáját Reuss Andrásnak, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Rendszeres Teológiai Tanszéke professor emeritusának írása világítja meg.

Nyilatkozatot adott ki a Magyarországi Evangélikus Egyház elnöksége a wormsi birodalmi gyűlés 500. évfordulóján. Luther Márton 1521. április 18-án tette világossá: a császári felszólítás ellenére sem vonja vissza tanait.

Ma 500 éve érkezett meg Luther Márton a wormsi birodalmi gyűlésre, amelyen 1521. április 18-án elhangzott híres vallástétele. Ezt a pillanatot számos film bemutatja. Ezekre a jelenetekre épül az a videó, amelyet Fabiny Tamás elnök-püspök állított össze.

A wormsi birodalmi gyűlés 500. évfordulója tiszteletére (angol nyelvű) webináriumot szervez az Amerikai Evangélikus Egyház (ELCA) wittenbergi tanulmányi központja 2021. április 16-án, pénteken, magyar idő szerint 18.00–19:15 között.

Wartburg – A Nemzetközi Luther Alapítvány vezetőjének, Thomas Seidelnek a kezdeményezésére ez év augusztusa és októbere között három népszerű német író (Thea Dorn, Martin Mosebach és Senthuran Varatharajah) tölt majd el egy-egy hónapot a wartburgi várban, hogy Luther nyomában járva „belső dialógust” folytassanak a reformátor által fordított Szentírással.

Worms – Frank-Walter Steinmeier április 16-án részt vesz a Wormsban megrendezésre kerülő emlékünnepen, melyet Luther Márton Wormsi Reichstag-beli fellépésének 500. évfordulója alkalmából szerveznek.

Eisleben – „Ma 475 éve, hogy szülővárosában, Eislebenben meghalt Luther Márton. Miben lehet megragadni azt az örökséget, amit a reformátor az utókorra hagyott? Isten igéjében, amit ő anyanyelvre fordított, illetve szenvedélyesen magyarázott és mindhalálig hirdetett. A szó szoros értelemben vett mindhalálig” – tette fel a kérdést Fabiny Tamás püspök Facebook-oldalán.

A Luther által a maga javára fordított technológia természetesen az írott sajtó volt.

A középkor végét és az újkor hajnalát több egymással összefonódó gazdasági, társadalmi és kulturális jelenség harangozta be. Ezek sora a humanizmussal és a korai polgárosodással kezdődött, a könyvnyomtatással és a nagy földrajzi felfedezésekkel folytatódott, és a nyugati kereszténységet megújító reformációval és a modern nemzetállamok körvonalainak kialakulásával tetőzött. A humanista világnézet és a reneszánsz stíluseszmény legfontosabb célja az emberi szellem felszabadítása volt a középkori vallásos gondolkodás béklyói alól – írta a BBC History alapján a 24.hu.