Az ártatlanság emlékművét, Adorjáni Endre, kolozsvári származású szekszárdi szobrászművész alkotását az evangélikus-lutheránus püspökség belső udvarán avatták fel. A bronzszobor térdelő nőalakot ábrázol, akinek testét repedések teszik átláthatóvá. A szobor talapzatán a Non omnis moriar (Nem halok meg egészen) latin nyelvű Horatius-idézet olvasható. Az emlékművet megáldották az erdélyi történelmi magyar egyházak püspökei.

Az evangélikus püspöki templomban tartott megemlékezésen Kelemen Hunor, romániai miniszterelnök-helyettes azt mondta, nem lehet tudni, mivel gazdagította volna városát, országát az a zsidó közösség, amely odaveszett a náci haláltáborokban, nélkülük azonban mindannyian szegényebbek lettünk.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöki tisztségét is betöltő politikus a 20. század legnagyobb tragédiájának nevezte a holokausztot. Hozzátette, ébren kell tartani az emlékezetet, hogy soha ne ismétlődhessen meg. Elmondta, minden korban a többség kollektív felelősséget visel a vele élő kisebbségért, és szabad csak akkor lehet az ember, ha a körülötte élők is szabadok. 

Márton Áron erdélyi római katolikus püspöknek és Járosi Andor kolozsvári evangélikus lelkésznek a zsidó közösség melletti kiállását Kelemen Hunor is, Schwartz Róbert, a kolozsvári zsidó hitközség vezetője és Latorcai Csaba, a magyar kormány kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára is megemlítette beszédében. 

A helyettes államtitkár elmondta, a szolidaritás megnyilvánulása és a bűnösök elítélése hozzásegíthet a megbékéléshez. Schwartz Róbert „lelket melengetőnek” nevezte, hogy olyan megemlékezésen vehet részt, amelyet nem zsidók szerveztek. 

A megemlékező istentiszteleten Adorjáni Dezső evangélikus püspök Káin és Ábel történetét idézve állapította meg, hogy a testvérgyilkosság a kultúrák, a civilizáció születésénél is ott volt. 

A kolozsvári holokauszt megemlékezés szerdán tudományos konferenciával folytatódik. 

Hetven évvel ezelőtt Kolozsvárról mintegy 18 ezer zsidót deportáltak, akik közül csak kevesen élték túl a haláltáborokat.

Latorcai: tiltakoznunk kell a megkülönböztetés ellen

Tiltakoznunk kell a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási megkülönböztetés ellen - jelentette ki Latorcai Csaba Kolozsváron, a Holokauszt 70. évfordulója alkalmából a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház udvarán kialakított Emlékezés és Megbékélés Terének, valamint az Ártatlanság Emlékművének átadásán. A rendezvény második napján nemzetközi tudományos értekezletre kerül sor.

Latorcai Csaba Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára kiemelte, az emlékmű arra kell figyelmeztessen valamennyiünket, hogy a békesség útján járjunk és utasítsuk el a gyűlöletkeltés és az etnikai alapú ellenségeskedés minden formáját. Hangsúlyozta, „tiltakoznunk kell a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási megkülönböztetés ellen. A véleménynyilvánítás szabadságával, vagy bármely más szabadságjoggal akkor élünk helyesen, ha tiszteletben tartjuk a másik ember méltóságát.” Beszédében megemlékezett a kolozsvári embermentő, Járosi Andor evangélikus esperes hősiességéről is, aki a magnyitogorszki fogolytáborban halt meg 1944 karácsonyán.

Latorcai Csaba kitért arra is, hogy Magyarország Kormánya „az áldozatokra való emlékezés, a bűnök elítélése, az igazság kimondása és a megbékélés szolgálatának jegyében” 2013–14-ben több mint 10 milliárd forintot fordít a zsidó közösségek támogatására, a magyar zsidó örökség – különös tekintettel is a zsinagógák – megóvására, továbbá emlékhelyek és emlékközpontok létrehozására, működtetésére.