zsidóság

Budapest – Az ENSZ Közgyűlése 2005. november 1-jén nyilvánította január 27-ét a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává, annak emlékére, hogy az auschwitzi haláltábor 1945. január 27-én szabadult fel. Az egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozza „az emlékezés és a tanítás kötelességét”, hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió, túlnyomórészt zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét.

Budapest – A hanuka a járvány miatti korlátok között is a szabadság és a fény ünnepe marad – mondta a köztársasági elnök 2020. december 10-én este, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) online megtartott ünnepségére küldött videóüzenetében. Az eseményre videóüzenetet küldtek a történelmi keresztény egyházak vezetői is, így Fabiny Tamás evangélikus elnök-püspök is.

Jeruzsálem – Egy új kutatás segítségével pontosabb képet kaphatunk arról, hogy a második jeruzsálemi Szentély lerombolását és az ország feldúlását követően hogyan folytatták életüket a háborút túlélő és a maradás mellett döntő zsidó közösségek. A leletek tanúsága szerint a zsidók körében – vallási okokból – népszerű, mészkőből készült edények még legalább két évszázadon keresztül használatban voltak az északi Gálil (Galilea) térségében, mely a szentföldi zsidó élet központjává vált Jeruzsálem eleste után.

Berlin – A németországi Niedersachsenben az izraelita gyülekezetek országos egyesülete (Landesverband der Israelitischen Kultusgemeinden von Niedersachsen K.d.ö.R.) tüntetéseket helyezett kilátásba, amennyiben a tartományban október 31-ét hivatalos ünnepnappá nyilvánítják.

Budapest – A Föld legmélyebb pontján címmel jelent meg a Scolar Kiadó gondozásában Uri Asaf író, képzőművész, fordító legújabb prózakötete. A szerzővel a zsidó misztikáról, a kortárs szépirodalom és a vallásos tartalom kapcsolatáról, valamint a Zohár könyvének magyar nyelvű fordításáról is beszélgettünk.

Az alábbi cikk a reformáció kezdetének 500. évfordulójához kapcsolódik, és egy néhány évvel korábbi évfordulót idéz fel. 2010-ben emlékeztek meg Németországban a berlini ostyagyalázási per 500. évfordulójáról. A megemlékezések közül a Jüdische Gemeinde zu Berlin nevű zsidó közösség gondozásában megjelent írást választottuk ki, amelynek szerzője Stephen Tree. Az ő neve fémjelzi az évforduló alkalmával rendezett kiállítást is. Olvasóink bizonyára figyelemreméltónak találják a berlini zsidóság egy rangos képviselőjének tudósítását arról, hogy milyen sorsfordulót jelentett a reformáció a zsidóság számára Wittenberg szomszédságában, a brandenburgi választófejedelemségben.

Vallások az elnyomottakért: Nők, etnikumok és szegénység címmel tartott expót december 10-én, az emberi jogok világnapján a Magyarországi Teológusnők Ökumenikus Egyesülete az Evangélikus Hittudományi Egyetemen. Az egész napos rendezvény délelőtti részében négy előadás keretében tárult fel a résztvevők előtt, milyen útmutatások vezérlik a témákban a keresztény, zsidó és muzulmán hívőket. Délután már műhelymunkákon mélyedhettünk bele a délelőtti témák egy-egy részterületébe.

Budapest – Százötven éve fogadta el a magyar zsidóság politikai és polgári emancipációjáról szóló törvényt az Országgyűlés, és 140 éve kezdte meg működését a rabbiképző intézet Budapesten. Ebből az alkalomból kétnapos konferencia kezdődött hétfőn a fővárosban. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének Országos Főrabbi Hivatala és az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem által szervezett konferencia megnyitóján megjelent Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, valamint Lackner Pál, a Magyarországi Evangélikus Egyház Püspöki Tanácsának titkára is.

Budapest – Európa mi vagyunk – Európa az, amivé tesszük! Ez a gondolat lehetne a jelmondata annak a kezdeményezésnek, amelyet a német ASF, azaz Aktion Sühnezeichen Friedensdienste – magyarul Engesztelés/Jóvátétel Békeszolgálat Akció nevet viselő, evangélikus alapítású szervezet hirdetett meg. Céljuk, hogy közelebb hozzák egymáshoz a különböző nemzetiségű, kulturális hátterű, és történelmi örökséget hordozó társadalmi csoportokat egész Európában.

Magdeburg – A reformáció 500. emlékévének kezdetével a Németországi Protestáns Egyház (EKD) igyekszik egyértelműen állást foglalni a zsidómissziót illetően. Miután az EKD egy évvel ezelőtt elhatárolódott Luther Márton zsidóellenes kijelentéseitől, idén november elején a zsidómisszióval hangsúlyosabban fog foglalkozni, aminek eredményeképp egy teológiai magyarázatot és állásfoglalást kíván majd megfogalmazni.