A zsinati ülést ünnepi istentisztelet nyitotta meg, mely alkalombólAdorjáni Dezső Zoltán püspök lelkésszé szentelte Kalit Eszter gyakornok lelkipásztort. A püspök igehirdetését, mely alapjául a Jel. 3, 14-19-et választotta, a nagy mártír teológus Dietrich Bonhoefferazon gondolataival kezdte, miszerint: „a keresztyének dolga hosszú időre halk és rejtett lesz. A keresztyének a világban csak egy kisebbséget fognak képezni, az egyház pedig egyfajta szórványba, diaszpórába kényszerül. Amolyan halk, zsugorodó, „föld sója”, kis létszámú „alkotó kisebbség” leszünk.”

A püspök elmondta, hogy egyértelműen tagadta, nem tudott azonosulni ezzel a gondolattal, addig, amíg fel nem merült benne az a kérdés, hogy vajon nemcsak egy szimpatikusnak hitt díszlet szerepet szánnak a mai egyházaknak? A kirégült, megkopott, elavult, használhatatlan díszletek sorsa viszont nem más, minthogy kidobják, behelyettesítik őket. Mindez sajnos azért tud bekövetkezni – folytatta a püspök -, mert a laodiceai gyülekezet langyos lelkülete, nem pedig az apologetikus, hitet védő szellemiség jellemez bennünket. Sokat beszélünk, konferenciákat szervezünk, meghirdetjük a liturgiai reform korszakát, de mindez csak tünetkezelés, amely nem oldja meg a főproblémát. Gyökérkezelésre van szükség, melynek első lépése, hogy kimondjuk, őszintén beismerjük, hogy baj van hitünkkel, hiteleségünkkel. Hitünk már nem hat perzselő erővel, nincs mozgásba hozó ereje, nem ragad magával, nem késztet cselekedetekre.

Majd Kalit Eszter felszentelendő lelkészhez azt a kérdést intézite, hogy érdemes-e egy ilyen langyos, lebénult társadalomban szolgálatot vállalni? A válasz egyértelműen igen, hiszen, ha őszintén beismerjük helyzetünket, alkalmatlanságunkat, akkor leszünk igazán alkalmas eszközök a mindenható Isten kezében.

Véget kell vetni tehát langyosságunknak és meg kell hirdetni az új keresztyén kurzust, ami azt jelenti, hogy minden helyzettel és mindenkivel szembe vállaljuk keresztyénségünket, hitünket, életünket.

Az igehirdetés után sor került Kalit Eszter lelkészi fogadalomtételére, és lelkésszé szentelésére. A szentelési aktus után mintegy 20 lelkész ajkáról hangzott a megerősítő confirma imádság, majd minden lelkész külön is áldással indította a szolgálat útján új lelkésztársát. A zsinat nyitó-istentiszteletén továbbá sor került az új zsinati tagok fogadalomtételére és megáldására is.

Az istentisztelet befejeztével Székely Levente a zsinatnak otthont adó lelkész, köszöntötte az egybegyűlteket, majd a Magyarországi Evangélikus Egyház valamint az Evangélikus Hittudományi Egyetem részéről dr. Béres Tamás a Hittudományi Egyetem rendszeres tanszékének vezetője adta át köszöntését a zsinatnak valamint Kalit Eszter lelkésznek.

Az ünnepi nyitó-istentiszteletet követő zsinati ülésen Adorjáni Dezső Zoltán püspök, Feleljen a jövőértcímű expozéjában, az elmúlt évtizedek népszámlálási statisztikáinak tükrében elemezte az egyházak mai helyzetét. Ugyanakkor sor került Riedl Rudolf egyházkerületi felügyelő egyházi tevékenységéről szóló beszámolójára. Majd Fehér Attila egyházkerületi főtanácsos ismertette a legutóbbi Zsinat óta hozott határozatokat, és elmondta pénzügyi jelentést.

A zsinati ülés hátralevő részében a Romániai Evangélikus – Lutheránus Egyház Kánonjának, Jogszabályainak szükség szerinti megtárgyalása és módosítása történt. Az egyházközségi, egyházmegyei valamint egyházkerületi törvények módosítása, aktualizálása nyomán több építő megbeszélés és vita alakult ki, melyek a jó döntéshozatalt segítették. A törvények módosítására egyházunk gördülékenyebb működése érdekében volt szükség.