A földi pokolból mentett ki magyar gyerekeket Sztehlo Gábor

A földi pokolból mentett ki magyar gyerekeket Sztehlo Gábor

Share this content.

Forrás: 24.hu, szöveg: Lugosi Péter
Sztehlo Gábor evangélikus lelkész a holokauszt idején egyháza megbízásából zsidó gyerekek mentésében vett részt, aztán a harcokat követően a háború egyéb kárvallottjai, kibombázottak, elárvult gyerekek is csatlakoztak hozzá. A sokszínű társaságot egy gyermekotthonba terelte, az intézmény keretében pedig egy saját gyermekköztársaságot is kialakítottak, melyet Gaudiopolisnak neveztek. Sztehlo Gábor munkájáról és tevékenységének üzenetéről Andrási Andort, a Sztehlo-gyerekek egyikét kérdezte a 24.hu.

A holokauszt magyar áldozatainak pontos száma nem ismert, a becslések több mint félmillió magyar áldozatról szólnak. És még többen is lehettek volna, ha nincsenek olyanok, akik az üldözöttek megmentésén fáradoznak. E hősök egyike volt Sztehlo Gábor is, aki 1972-ben, halála előtt két évvel kapta meg a Világ Igaza címet. Április 16-án, a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján, 17 órától lesz látható a Viasat Historyn a Gyermekek köztársasága című dokumentumfilm, amely a Sztehlo-gyerekek visszaemlékezéseire alapozva mutatja be a lelkész tevékenységét.

Egy szebb világról álmodoztak

Andrási Andor, a Márti és a kettős identitás, a Sztehlo-gyerekek voltunk és a Levelek a túlvilágra című könyv szerzője, 12 évesen, 1945 őszén került a Sztehlo Gábor vezette gyermekotthonba. Mint lapunknak elmesélte, Gaudiopolis, a gyermekköztársaság ötlete a holokauszt idején fogalmazódott meg.

Sztehlo Gábor egy megbízatást követően, 1944 tavaszán kezdett a zsidó származásúnak minősített gyermekek mentésébe, tevékenységét a Nemzetközi Vöröskereszt úgynevezett B szekciójában folytatta. Törekvései leginkább az októberi nyilas hatalomátvétel, illetve Budapest ostroma idején váltak jelentőssé.

Miután a főváros szovjet kézre került, a gyerekek egy része, akiknek maradtak élő rokonaik, haza tudtak térni. Sokuknak viszont nem volt hová menniük, közben ráadásul még több gyermek, a háború egyéb kárvallottjai, kibombázottak, hadiárvák is csatlakoztak hozzájuk. „Nagyon vegyes volt a társaság összetétele, mindenféle múltú, vallású és korú csoport képviseltette magát” – mondta Andrási Andor a 24.hu-nak. Mint kiemelte: Sztehlo Gábor a gyermekek származásával nem foglalkozott, egyetlen szempont lebegett a szeme előtt: hogy az érintettnek szüksége van-e a segítségre.

Munkáját a kezdetektől egyik háttérintézménye, a Jó Pásztor mozgalom támogatta, amely a háború után is segítette a gyermekotthon megalapítását. A legkisebbek a Napsugárba, a kisiskolás korúak a Zergelakba, a 8-12 éveseket a Fecskefészekbe, a 12 év feletti gyerekek pedig a Farkastanyára kerültek. Utóbbi két helyszínen csak fiúk laktak, a nagyobb lányokat a Leányvárban helyezték el.

A teljes cikk itt olvasható el.

Sztehlo Gábor, a gyermekmentő nevéhez kötődik a Gaudiopolis gyermekköztársaság, és talán máig ő a legismertebb magyar evangélikus lelkész, aki kétezer zsidó származású embert, köztük mintegy ezerhatszáz gyermeket mentett meg a vészkorszak alatt.
Andrási Andor és Laborczi Dóra szerkesztésében, a Luther Kiadó gondozásában jelent meg Sztehlo Gábor Sztehlo-gyerekek voltunk című kötet 2018-ban.
A könyv a Luther Kiadó webshopjában ITT érhető el.

Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!