történelem

A földi pokolból mentett ki magyar gyerekeket Sztehlo Gábor

Sztehlo Gábor evangélikus lelkész a holokauszt idején egyháza megbízásából zsidó gyerekek mentésében vett részt, aztán a harcokat követően a háború egyéb kárvallottjai, kibombázottak, elárvult gyerekek is csatlakoztak hozzá. A sokszínű társaságot egy gyermekotthonba terelte, az intézmény keretében pedig egy saját gyermekköztársaságot is kialakítottak, melyet Gaudiopolisnak neveztek. Sztehlo Gábor munkájáról és tevékenységének üzenetéről Andrási Andort, a Sztehlo-gyerekek egyikét kérdezte a 24.hu.

Harminc éve alakult újjá egyházunk zsinata

Harminc évvel ezelőtt került sor a Magyarországi Evangélikus Egyház újraalakuló zsinatának megnyitó istentiszteletére, és az azt követő ülésre, 1991. június 8-án. A Budapest–Fasor evangélikus templomban megrendezett alkalmat a Zákeus Média Centrum rögzítette.

Megduplázódik az egyházi kérdésekkel foglalkozó feladatok aránya az új történelem érettségiben

Budapest – Megduplázódik az egyházi kérdésekkel foglalkozó feladatok aránya az új történelem érettségiben – derül ki a vizsgakövetelményeknek a Népszava birtokába került tervezetéből.

Szembenézés és feldolgozás – A kommunizmus áldozataira emlékezünk

Budapest – Február 25-e a kommunizmus áldozatainak emléknapja. 1947-ben ezen a a napon tartóztatták le Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát. Mirák Katalin történésszel, a Magyarországi Evangélikus Egyház Tényfeltáró Bizottságának elnökével a kommunizmusról, annak ideológiájáról és magyarországi „megvalósításáról”, valamint az evangélikus egyház múltfeltáró tevékenységéről is beszélgettünk.

Középpontban a történelem

Aszód – Az Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium, az Evangélikus Pedagógiai Intézet (EPSZTI) és a Magyarországi Evangélikus Egyház Nevelési és Oktatási Osztálya szervezésében online tartották meg az evangélikus iskolai történelemtanárok VIII. online konferenciáját 2021. február 18-án. A rendezvény keretében kihirdették a Trianon 100 pályázat eredményét is.

120 éve született Ordass Lajos

120 éve, 1901. február 6-án született Ordass Lajos evangélikus püspök. Ebből az alkalomból Korányi András evangélikus lelkésszel beszélgetünk. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem Egyháztörténeti Tanszékének egyetemi tanárával felidézzük, hogy miként tudott Ordass püspök biblikus alapon helytállni a második világháború idején ugyanúgy, mint a kommunista diktatúra alatt, valamint arra is választ kaphatunk, hogy mit üzenhet a 21. századnak Ordass életútja. A videó alatt a püspök prédikációiból válogatott idézetek olvashatók, valamint Ordass Lajos életének kronológiáját is publikáljuk.

Emberek maradtak embertelen időkben

„Az utolsó fél évszázadban az embernek becsületesnek maradnia a saját és családja állandó kárára, mondhatni vesztére, nem volt éppen könnyű feladat. Benkő ennek a feladatnak játékossága mellett páratlan könnyedséggel és természetességgel felelt meg” – írta egykori recski rabtársáról, az evangélikus családba született Benkő Zoltánról Faludy György költő. Benkő egyike annak a hatvan múlt századi nemzettársunknak, akiknek az élettörténetét olvashatjuk a Magyar hősök – Elfeledett életutak a 20. századból címmel a közelmúltban megjelent, több mint négyszázötven oldalas kötetben.

Értékrombolás helyett az értékteremtés mellett

Sorozatunkban a Magyarországi Evangélikus Egyház intézményeiben szolgálatot végzőket szólaltatjuk meg indíttatásukról, munkájukról, céljaikról. Ezúttal Jenei Józsefet, a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium történelem–német szakos tanárát kérdeztük az intézmény falai között gimnazistaként szerzett tapasztalatairól, és arról is beszélgettünk, miként segítheti a történelemoktatás, hogy a világban minél inkább eligazodni képes diákok hagyják el az iskolát.

Dr. Jáni János könyve a barlahidai evangélikus gyülekezet történetét mutatja be

Barlahida – Csodatemplomnak nevezik azt a 85 évvel ezelőtt felavatott szakrális épületet, amelynek tornya a Göcsej egyik kistelepülésén, a mintegy százfős Barlahidán tör az ég felé. Csoda maga Barlahida is, hiszen lakóinak jelentős része az evangélikus gyülekezethez tartozik, miközben a környező falvak többségében a római katolikus a meghatározó felekezet.

Bezúzás, pusztítás – Miért égetnek könyveket?

Már a reformáció korának könyvégetései kapcsán bőséges hagyományra támaszkodhattak azok, akik a könyvek elpusztítását a véleménynyilvánítás szabadságaként értelmezték, és ugyanígy azok is, akik az írott művek védelmében léptek fel. Könyvek elpusztítását a hit győzelmeként aposztrofálják a Biblia sorai is (ApCsel 19,18–20), míg más esetben ugyanezt az eszközt vetik be az Úr igéje ellen (Jer 36,23). Biztos, hogy van jó és rossz, sőt égetni való könyv? Egyáltalán, a jó kérdést tesszük-e fel ezekben az esetekben?

Oldalak

Feliratkozás RSS - történelem csatornájára