Soltész Miklós szerdán Budapesten, A Magyarországon élő nemzetiségek és a hazai egyházak történelmi viszonya című konferencián azt mondta: a magyarországi tizenhárom nemzetiség megmaradása - mint más nemzetiségeké bárhol a világon - „nagyon nagy mértékben függ attól, hogy van-e hitük”, kapcsolódnak-e egyházakhoz és milyen kapcsolatot ápolnak velük.

Soltész Miklós hangsúlyozta: az egyházak által végzett „áldozatos tevékenység nagy mértékben hozzájárul a nemzetiségek megmaradásához”.

Kiemelte, a katolikus egyház jelenléte a német, a szlovák, a horvát, a lengyel és szlovén nemzetiség esetében nagyon fontos, legyen szó akár a hitéletről, akár iskolák vagy óvodák fenntartásáról. A görögkatolikus egyház a ruszin és a román, míg az evangélikus a német és a szlovák nemzetiséget erősíti. Az ortodox egyházak jelen vannak a szerb, a bolgár, a görög és a román nemzetiségek életében - mondta Soltész Miklós.

Közölte, hatvanhat olyan egyházi fenntartású köznevelési intézmény van Magyarországon, amely nemzetiséggel foglalkozik.

A roma közösségről szólva arról beszélt, hogy az egyházak karitatív tevékenysége a cigányságot a mindennapi életében támogatja. Továbbá segíti azt a közösségi gondolkodást, hogy „nemcsak halat kell adni, hanem hálót is, és halászni kell megtanítani a rászorulókat”, akik valamilyen oknál fogva nem tudnak kitörni élethelyzetükből.

Soltész Miklós elmondta: az elmúlt évtizedek magyarországi egyházi és nemzetiségi politikája azt erősítette, hogy több területen valósuljanak meg a nyelv és a nemzetiség megmaradása érdekében tett törekvések.

Az állam kötelessége és feladata, hogy mind a nemzetiségeket, mind az egyházi fenntartású nemzetiségi intézményeket támogassa. Az elmúlt évek finanszírozási emelkedése azt mutatja, hogy nagy hangsúlyt fektet a terület segítésére az állam - tette hozzá.

Szalayné Sándor Erzsébet, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó ombudsmanhelyettes arról beszélt, hogy az egyházak erős társadalmi bázisa és közismert identitásképző jellege véleményük szerint jelentőssé teszi szerepüket az identitás megőrzésében, valamint a sérülékeny társadalmi csoportok segítésében és a velük kapcsolatos attitűdök formálásában.

Az egyházak szerepe a modern társadalmakban is megkerülhetetlen - hangsúlyozta.

Szalayné Sándor Erzsébet kiemelte: a vallási csoportok tartós kultúrateremtő és kultúramegőrző képessége, valamint közösségszociológiai hatása egyedülálló.

Elmondta, a témában készült vizsgálattal és a konferenciával katalizátorszerepet akarnak vállalni, és a cél egyértelmű: láthatóvá tenni a Magyarországon elismert tizenhárom nemzetiség identitásának, a magyar társadalomban való jelenlétének a megőrzésében és erősítésében is megjelenőegyházi szerepvállalást.

Beer Miklós, a váci katolikus egyházmegye püspöke előadásában hangsúlyozta: a cigányok felkarolását három axióma, kétségbevonhatatlan igazság alapján kell megkezdeni. Az első a születés adottsága, az, hogy senki sem választhatja meg, hol, mikor és milyen körülmények közé szülessen. A második, hogy a cigányok, akik az elmúlt huszonöt évben különösen hátrányos helyzetbe kerültek, a saját erejükből nem fognak tudni felemelkedni, tehát segíteni kell nekik. A harmadik axióma pedig a hívő emberek számára az Isten előtti felelősség, hiszen maga Isten kéri rajtuk számon, hogy „mit tettek testvéreikért" - mondta.

A tennivalókról és az egyházak felelősségéről szólva Beer Miklós három, egymástól elválaszthatatlan területként beszélt az oktatásról, a munkahelyteremtésről és a cigány emberek „emberségükben, önbecsülésükben való megsegítéséről".

A Váci Egyházmegye cigányokat segítő programjai közül a katolikus püspök kiemelte a tanodaprogramot, amely - mondta - sokat segít a felzárkózásban, az integrációban. Az elmúlt évek munkáját felidézve beszélt a Gyömrőn létrehozott Ceferino Házról, amelynek feladata, hogy koordinálja az egyházmegyében végzett cigánypasztorációs munkát.

Fabiny Tamás evangélikus püspök videoüzenetében beszélt arról, hogy látszólag Magyarországon az evangélikus egyháznak kevés kapcsolata van a romákkal, akik többnyire római katolikusok és reformátusok, ennek ellenére az evangélikus egyháznak is ki kell vennie a részét a romákat érintő munkából. Ezért alapították meg néhány éve a Nyíregyházi Roma Szakkollégiumot - tette hozzá. Fontosnak nevezte, hogy a roma szakkollégium diákjainak 21 százaléka nem roma, éppen azért, hogy „legyenek olyan nem romák, akik példát mutatnak a romákkal való együttélésre". 

Az evangélikus püspök a migrációról szólva hangsúlyozta, hogy számára az „hitvallási kérdés", hiszen mind az Ószövetség, mind az Újszövetség a bevándorlók iránti toleranciára tanít. Hozzátette: nem naivan, nem a fontos biztonságpolitikai szempontokat szőnyeg alá söpörve, de az egyháznak feladata szólni a menekültek befogadása érdekében.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala által szervezett konferencia és kerekasztal-beszélgetés célja az volt, hogy bemutassa az egyházak szerepét a nemzetiségek identitásőrzésében, valamint a roma közösségek lelki gondozásában és integrálásában.