nemzetiség

Pozsony – A 2. világháború után megtartott csehszlovák népszámlálások közül az 1950-es népszámlálás községsoros nemzetiségi és felekezeti adatsorai különleges jelentőséggel bírnak.

Bonyhád – Az 1945-ben szovjet munkatáborokba hurcolt németekre emlékeztek 2017. január 4-én csütörtökön Bonyhádon, a Petőfi Sándor evangélikus gimnáziumban túlélők és leszármazottaik az esemény 73. évfordulója alkalmából.

Mezőberény – „Mezőberény, ahol még sétálni is jó….” ezekkel a szavakkal jellemezték a Gútáról érkezett vendégek a Mezőberényben tartózkodásuk napjait. A közel 50, Gútáról és Kistapolcsányból érkezett vendég 2016. szeptember 30-tól október 2-ig, a Mezőberényi Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat és a Szlovákok Szervezete meghívására látogatott Mezőberénybe.

„Buta tótok, gőgös magyarok, vad szerbek, anyagias zsidók, Trianon miatt utált csigaevő franciák, vérünket szívó osztrák labancok…” Mennyi ilyen és hasonló mondat hangzik el „belső körökben”.

A forradalom, majd a kiegyezés után hatalomra kerülő szabadelvű elit határozottan alakította a nemzetiségi kérdésről való közbeszéd kereteit. A kérdés árnyalt megközelítése nem volt jellemző a napi politikai, vagy nem egy esetben személyes haszonszerzés által motivált sajtó-polémiákra.

Budapest – A nemzetiségek megmaradása az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára szerint nagy mértékben függ az egyházi kapcsolataiktól.

Budapest – Az evangélikus egyház az állami elvárások és a nemzetiségi identitástörekvések kereszttüzében a XIX. század második felében címmel tartott előadást tavasszal az evangélikus iskolák kutató tanárainak első konferenciája alkalmával dr. Guóth Emil, a Deák Téri Evangélikus Gimnázium történelemtanára. Kutatásának kérdéseiről beszélgettünk vele. Szöveg és fotó: Galambos Ádám