A Budapest-Fasori Evangélikus Egyházközség színes gyülekezeti programjai között újabb területtel is meg kívánja szólítani a gyülekezetet és az érdeklődőket. Aradi György és Pelikán András lelkészek a hagyományos gyülekezeti rendezvények mellett kiállítások, előadások és zenei programok segítségével immáron évek óta törekednek arra, hogy Erzsébetváros mind spirituális, mind kulturális meghatározó helyévé váljon a Fasor. Ennek fényében új, a teológia mélységeit megmutató sorozatot indítottak útjára, mely Korunk teológiája címmel a kortárs teológiai gondolkodásba kíván betekintést nyújtani.

Identitás és tolerancia – két őskeresztény esettanulmány címmel hangzott el a rendszeres teológia oldaláról való előadás, mely az őskereszténység toleranciához való viszonyát taglalta. A kérdés, miszerint hogyan és miként értelmezhető a zsidóból lett keresztények identitásképe és a pogányból lett keresztények ehhez való viszonya, izgalmas Én meghatározásokra adott terepet. Csepregi András a tolerancia meghatározásával, az Én integrálódó és differenciálódó hozzáállásával írta le egy ember, vagy közösség megértéshez való viszonyát.

„Az az Én, amely integrál, alapvetően összezár, határait szűken húzza meg, így magába fordul. Amennyiben az Én differenciál, akkor megnyílik, ezáltal határait kitágítja. Az egészséges Én néha integrálódik, néha differenciálódik. Ha csak integrálódik, kirekesztő lehet, ha csak differenciálódik, akkor széthullhat. A toleranciát mindig az erősebb fél gyakorolja a gyengébb féllel szemben. Ez azt jelenti, hogy a tegnap üldözött ellenségből megtűrt idegen válik. Az egészséges Én a határait a megfelelő távolságban húzza meg, amelyek mögött meg tudja tartani erejét és egyensúlyát.” – fogalmazott az előadó.

Az iskolalelkész emlékeztetett rá, hogy az ősgyülekezet zsidó és nem zsidó tanítványok viszonyánál elengedhetetlen azzal szembenézni, hogy nemcsak maga Jézus és a szűk tanítványi kör, hanem az első pünkösdnél az a háromezer ember, aki az írások szerint is megtért zsidó volt. Így az identitáskép megfogalmazásánál a zsidó identitást kell meghatározni, melynek segítségével válik megérthetővé a későbbi feszültség.

„A Római Birodalomban élő zsidóság identitásának egyik jellemző vonása az elkülönülés volt. Jézus mind tanításában, mind cselekedeteiben átlépte a zsidó elzárkózás határait és üzenetével megszólította a nem zsidókat is. Pál apostol pedig tudatos missziói stratégiát épített erre a jézusi örökségre” – fogalmazott az előadó. Csepregi András Pál apostol Galata levelében és a Római levélben írott szavait elemezve és összehasonlítva utalt arra, hogy míg az előbbi a kiválasztottság-tudatra támadott, addig az utóbbinál a toleráns Én képe jelenik meg. Mindezen kettősség talán jól jellemzi az ősgyülekezet feszültségét is, tudniillik azt, hogy egy, az identitását a zsidó gyökerekben meghatározó csoport miként tud és lehet a nem zsidó gyökerű, azonban ugyancsak Krisztusban hívő emberekkel egy közösséggé. Pál, Péter és Jakab apostolok bár sok mindenben egyező, azonban részleteiben különböző álláspontja lehet az egyik magyarázata annak, hogy a fenti kérdés bár Lukács írása szerint a jeruzsálemi apostoli gyűlés megállapodása szerint megoldottnak látszott – lásd: ApCsel 15,6-29 –, az a Galata levél szerint nem volt megoldott. Mindezen feszültséghez járult hozzá továbbá a történelmi kor, mely a Kr. u. 70-ben a jeruzsálemi templom lerombolásával az Egyház és Zsinagóga útjainak eddigi különválásához vezettek. „A Pál utáni kereszténységben a Galata levél támadó típusú kommunikációja lett jellemzővé. A Római levélben ajánlott magatartással kapcsolatban pedig nem felejthetjük el azt az alaptételt, miszerint a toleráns Énnek erősnek kell maradnia. Bár a toleranciával az erős a másikat közelebb engedi magához, azonban újra és újra meg kell bizonyosodnia arról, hogy még így is ő az erős. Aki azonban fenyeget, az erőszakot követ el. Ezt az erősnek nem szabad tolerálnia, mert akkor elbukik és vele együtt bukik a tolerancia is” – fogalmazott Csepregi András.

Az előadást követően agapéra, majd hozzászólásokra és kérdések megvitatására került sor.

Csepregi András Identitás és tolerancia – két őskeresztény esettanulmány című esettanulmánya teljes terjedelmében Identitás és tolerancia - korlátok és lehetőségek címmel fog a Credo evangélikus folyóiratban megjelenni.

Dr. Csepregi András

Evangélikus teológus-lelkész. 1987-ben végzett az Evangélikus Teológiai Akadémián. PhD fokozatát 2002-ben szerezte Nagy-Britanniában, a Durham University-n. Gyülekezeti lelkész volt Györkönyben és Kelenföldön, tanított az Evangélikus Hittudományi Egyetem Nyíregyházi Hittanárképző Tagozatán. 2010 óta a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium iskolalelkésze. Teológiai kutatásainak fő területei az erőszak és az aktív erőszakmentes ellenállás teológiai reflexiója, krisztológiai és szótériológiai összefüggései, Bibó István, Dietrich Bonhoeffer, Walter Wink. Számos hazai és külföldi konferencián tartott előadást.