Az 1517. október 31-én elindult reformáció folyamatának sorsfordító pillanata volt, amikor 1521. április 18-án, a wormsi birodalmi gyűlésen Luther Márton a császári felszólítás ellenére sem vonta vissza tanait, mondván, hogy ő „a Szentírás foglya”, és hogy „nem tanácsos az embernek a lelkiismerete ellen tenni”. A reformátor nagyfokú személyes kockázatot vállalt a nyílt vitával, hiszen korábban már pápai átok is sújtotta, mégis megjelent Wormsban.

„Itt állok, másként nem tehetek” – a hagyomány szerint ezzel a mondattal nyilvánította ki hitvallásos elkötelezettségét, és ezáltal tette saját személyét Németország-, majd egész Európa-szerte ismert közszereplővé és tanainak sorsát a hitviták kereteit szétfeszítő közüggyé.

A birodalmi gyűlést követően Luthert biztonságos helyre, Wartburg várába menekítették, ahol a Biblia német nyelvre fordításával nemcsak a keresztény tanítás közérthetőségét segítette elő, hanem a nemzeti nyelvek és kultúrák fejlődésének is nagy lendületet adott.

Luther Mártonnak a Krisztust és a kegyelmes Istent középpontba állító tanítása napjainkban is sokaknak nyújthat vigasztalást és biztatást Magyarországon és világszerte. Bátorságának személyes példája mindenkinek erőt adhat, aki meggyőződését és lelkiismeretét követve cselekszik.

A Magyarországi Evangélikus Egyház elnöksége a wormsi birodalmi gyűlés ötszázadik évfordulójára emlékezve a reformátor példája nyomán hívja fel a figyelmet az egyházak hivatására és felelősségére a járvány sújtotta Magyarországon és az önmagát kereső Európában.

Budapest, 2021. április 16.

Dr. Fabiny Tamás elnök-püspök
Prőhle Gergely országos felügyelő