Istentisztelet után képzés a középpotban

A GEKE dél-Európa csoportjának idei négynapos konzultációjának témája a 2012. évi firenzei nagygyűlés megbízásából a képzés, tanulás volt. A találkozó előestéjén a résztvevők szót ejtettek egyházaik aktuális eseményeiről, valamint bemutatásra került az előző hat éves ciklus tanulmánykötetéhez kapcsolódó segédanyag is, amely hamarosan magyarul is hozzáférhető lesz. Ez a könyvecske igényesen kivitelezett és könnyen kézbe vehető formában segíti a MEE és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa honlapján egyaránt megtalálható Bleibe in der Zeit – Hajlék az időben című istentiszteletről szóló tanulmány gyülekezeti használatát. A mintegy ötven oldalas kötet, amely dr. Szentpétery Péter fordításában magyarul is elérhető, nagyszerűen foglalja össze a régió gyülekezeti életének, istentiszteleti formáinak és a liturgiai formálódás folyamatának tanulságait. A segédanyagot Dávid Adél lelkésznő, a Magyarországi Evangélikus Egyház bécsi GEKE-irodába kiküldött munkatársa állította össze és mutatta be a konzultáció résztvevői számára.

Eckhardt Mester és Luther nyomán

A konzultáció második napjától kezdve a képzés témára összpontosítottak a konzultáció résztvevői.

Az ülés bibliai megalapozással indult, dr. Hans Jürgen Luibl négy pontba foglalva járta körül a Biblia tanításra vonatkozó kijelentéseit: Isten életet teremt, ennek továbbadása; a törvény tanítása, tanulása és követése; A bölcsesség és határai; Isten nevelése az örök életre – misszió parancs.

Az igei bevezető utáni csoportmunka azonnal arra összpontosította a figyelmet, amit a szervezők szerettek volna elérni: hogy hogyan jelenik meg a Bibliában az ismeret, a hit továbbadására történő felszólítás, és milyen feladatot ró ez az egyes egyházakra. Nem a nehézségek, hanem azonnal a feladat került a középpontba és ez nagyszerűen motiválta a résztvevőket. Az igei alapvetések után dr. Mirjam Rose jenai rendszeres teológus előadása alapozta meg elméleti teológiai szinten is a témát, Eckhardt Mester, Luther Márton, Comenius és Karl Barth kijeletései alapján.

Szász szorgalom és német egység?

Számos egyház szeretne tanulni saját egyháztagjaitól. Ezért készülnek felmérések időről időre, és hogy az egyház tisztában legyen saját tagjainak elvárásaival, igényeivel, egyházhűségével. Két példa alapján is tájékozódhattak a résztvevők: a mintegy 13 000 főt magába foglaló, a Ceausescu rezsim alatt 200 000 tagját kivándorlás miatt elveszítő Romániai (Szász) Evangélikus Egyház beszámolója és az EKD (Német Protestás Egyház) tízévenként esedékes felmérése alapján. Dr. Daniel Zikeli, szász püspök helyettes elmondta, az egyháznak hagyományos gyülekezeti élete megtartása mellett meg kell jelennie a nyilvánosság előtt, a diakónián, az iskoláin keresztül. A szász egyház egyik erőssége jó eredményű iskoláiban rejlik, ahogyan ez Magyarországon is jellemző az evangélikus iskolák nagy részére.

A német felmérés kijózanító és bíztató egyben. Az EKD tanulmány, amelyet dr. Hans Jürgen Luibl mutatott be a konzultáció harmadik napján, rámutatott, hogy bár 26,2 millióról 23,3 millióra változott a német egyház tagjainak száma, a változás mértékét mérsékli a tény, hogy a megkérdezett egyháztagok elhivatottabbak, stabilabban vannak jelen az egyházban, mint ahogyan ez régebben jellemző volt, de az egyházi stabil közép valamivel gyengébb, mint korábban. Aggasztó viszont, hogy a fiatal szülők egyre kevésbé nevelik egyháziasan gyermekeiket, aminek következménye az, hogy a fiatalok egy része már nem érti az egyházi kifejezéseket. De mindez nem elkeseredést vált ki Németországban, hanem annak továbbgondolására összpontosítanak, hogyan tud a képzés, hitoktatás megfelelni az új kihívásoknak. Elérhető nyelven, hangsúlyokat téve és lehetőség szerint hitre nevelve. Azt azonban az előadó is elismerte, hogy a hitoktatás nem pótolja a megélt hitet, ha a gyermek szüleitől vagy más hozzátartozójától soha nem hall hitbeli kérdésekről. Sem a hitoktatás, sem a hitélet nem lehet meg a másik nélkül. A megismerés az ismereten keresztül vezet. „E két szempontot figyelembe véve igyekeznek a magyar evangélikus hitoktatók is ismeretet közvetíteni, célul tűzve ki a hitéletre nevelést is” – mondta el Simon Attila lelkész, az egyik magyar evangélikus résztvevő.

Kelet-Európától tanulni

Hans Jürgen Luibl rámutatott, hogy a felmérés tanulsága a képzés szempontjából egyértelmű: képessé, azaz képzetté kell tenni az embereket arra, hogy alakítani tudják az egyház életét. Ez a feladat pedig a lelkészek mellett egyre erősebben az önkéntesek vállára került. Gyermek-bibliaórák, egyéb gyülekezeti körök tartása sok esetben meghaladja a sokszor egyedül főállású lelkész erejét és egyre fontosabb szerepet kapnak azok, akik felelősséget vállalva tesznek a gyülekezet közösségéért.

Ez az a terület, amelyen a diaszpórában élő egyházaktól tanulhatnak a nagy egyházak is: hogy hogyan lehet motiválni és kiképezni a segítőket arra, hogy világi vezetőkké, segítőkké váljanak, ahogyan ez az evangélikus hagyományban Magyarországon mindig is jelen volt, a tanítók, kántorok, léviták személyében, ma pedig más önkéntes gyülekezeti segítők által. Ez az a terület, amelyen a német egyházaknál is növekedést mutattak ki és ez az a terület, amely bárki számára elérhető.

Európa vetélkedő fiataloknak

A konzultáció utolsó napján dr. Michael Bünker, a GEKE főtitkára számolt be a GEKE tanács és az iroda munkájáról kiemelve az ökumenikus dialógusok, mint az anglikán és baptista dialógus szerepét, az egyházközösségről szóló teológiai tanulmányi csoport munkáját és a GEKE európai társadalmi felelősségét. A képzés témájával kapcsolatban pedig felhívta a figyelmet az októberben esedékes Képzés Európában című három napos konferenciára, amely 15 és 25 év közötti fiatalok számára hirdet vetélkedőt, német vagy angol nyelven Migráció és identitás Európában címmel.

A három fős csoportok olyan történetekkel, portré bemutatásával, pillanatfelvételekkel jelentkezhetnek, akár írásban, rövid film vagy fotók formájában, amelyek azt a kérdést kutatják, hogy mely okból hagyják el emberek a hazájukat és költöznek rövidebb-hosszabb időre külföldre. Hogyan élik meg az új ország társadalmát és mi segít nekik a legjobban legyőzni a különbségek okozta határokat.

Az első világháború

A találkozó aktuális témája az idei évben az I. világháborúra való emlékezés volt. Ennek szellemében került bemutatásra a MEE lelkészei által is összegyűjtött és beküldött emléktáblákról és emlékművekről készült fotók sokasága, amely összeköt és segít feldolgozni a világháborúk okozta sebeket, hiszen a régió minden országa egyaránt hordozza áldozatai emlékét. 

A konferencia tanulsága az egyház számára az lehet, hogy a képzés minden tekintetben értéket közvetít. Ismeretet, hitet, a megbékélés útját és képességet arra, hogy tájékozódjunk és eligazodjunk a világban. Az egyháznak csak meg kell látnia a lehetőséget arra, hogy milyen formában közvetíti értékeit, mert egyaránt fontos lehet, hogy adott esetben egy főzőtanfolyam vagy értelmiségi műhely segítségével vonzza közösségébe a keresőket.