Pintér Sándor hangsúlyozta: a kormány fontosnak tartja az emlékezést a holokauszt áldozataira, ezért a magyar zsidóság deportálásának 70. évfordulója alkalmából 2014-et holokauszt-emlékévvé nyilvánította, a programok megszervezésére, lebonyolítására pedig emlékbizottságot hozott létre.

Nem csak a megemlékezés fontos, fel kell lépni minden olyan törekvéssel szemben is, amely veszélyezteti a demokratikus társadalmat, az emberi és szabadságjogok érvényesülését - mutatott rá. 

A tárcavezető kiemelte: „ha összefogunk, soha nem győzhet, nem juthat hatalomra antiszemita, rasszista, gyűlöletkeltő, másokat kirekesztő csoport vagy párt". Ebben az ország lakosainak döntő többsége egyetért, és elfordul azoktól, akik követik vagy támogatják az ilyen eszméket - közölte.

A miniszter emlékeztetett: 1995 óta hagyomány, hogy a Világ Igaza magyar kitüntetettjeit hősies, bátor helytállásukért a Bátorságért érdemjelben részesítik. Tevékenységük, önfeláldozásuk példaértékű - tette hozzá.

Úgy fogalmazott: törekedni kell arra, hogy „a szörnyű diktatúrák emléke csak emlék maradjon, és soha többé ne lehessen kirekeszteni, meggyalázni, meggyilkolni embereket származásuk vagy vallásuk miatt".

Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete beszédében kiemelte, az idén emlékeznek meg a magyarországi holokauszt 70. évfordulójáról. A holokauszt idején a magyar állampolgárok többsége közönyös maradt zsidó honfitársai sorsa iránt, cserbenhagyták, elárulták őket. Sőt voltak olyanok is, akik segítették a nácikat. Most azok előtt tisztelegnek, akik nem maradtak közönyös szemlélők, nem fordították el a fejüket, hanem készek voltak a szabadságukat, életüket kockára tenni, hogy magyar zsidókat mentsenek meg - mondta.

A diplomata arról beszélt, hogy 70 évvel ezelőtt a holokauszt a tudatlanságon, a vallási fanatizmuson és összeesküvés-elméleteken alapuló antiszemita nézetek miatt történhetett meg. A holokauszttagadás az antiszemitizmus megnyilvánulása, a zsidók ellen elkövetett népirtás tagadására tett minden kísérlet törekvés a náci ideológia és az antiszemitizmus felmentésére.

Ilan Mor szerint újra meg kell erősíteni azt a szilárd elkötelezettséget, hogy figyelni és reagálni kell arra, hogy szélsőséges politikai és társadalmi csoportok egyre gyakrabban tagadják a holokausztot Magyarországon. Küzdeni kell a magyarországi holokauszt „banálissá tétele vagy relativizálása ellen", és arra kell ösztönözni mind a bal-, mind pedig a jobboldali politikai- és közvélemény formálóit, hogy együtt lépjenek fel az ilyen jelenségekkel szemben - mondta.

A nagykövet üdvözölte a magyar kormány határozatát, hogy az idei évet a holokauszt emlékévének nyilvánítják. Reményét fejezte ki, hogy az emlékév eseményei méltó módon szolgálják majd azt a célt, hogy a holokausztra és a magyar zsidók tragédiájára az ország történelmének egyik legsötétebb fejezeteként emlékezzenek.

A nyolc elismerés többségét családtagok vették át, annak a kitüntetettnek a díját, akinek nincs élő rokona, a Jad Vasem Intézetben őrzik majd. 

Az egyik kitüntetettnek, Fekete Nagy Bélának a fia a minisztertől nem vette át az elismerést, kifogásolva, hogy édesapja mellett nem terjesztették fel édesanyját is a díjra. 

A Világ Igaza kitüntetésre a Jad Vasem Intézet teszi meg a jelöléseket. Pintér Sándor elmondta: az intézettel 1995 óta hatékony együttműködés.

Az elismerést az ünnepség után Fekete Nagy Béla unokája mégis átvette.

A Világ Igaza elismerésre javaslatok alapján jelölik azokat a nem zsidó származású embereket, akik a vészkorszak idején mentették az üldözötteket. Ajánlást tehet a megmentett vagy maga a segítő, illetve azok leszármazottai, rokonai, de a dokumentumot két tanúnak is hitelesítenie kell.