Károlyi Gáspár és a Vizsolyi Biblia (Emlékezés és hála a facsimile kiadás kapcsán)

Egyháztörténeti szemináriumi dolgozat – 1981. Szeverényi János II. évfolyam

„Krisztus evangyéliuma,

Istennek hatalma minden hívőnek

idvességére.” (Róm 1,16)

A magyar protestáns egyház által 1890-ben felállított Károlyi emlékszobor talapzatán olvashatjuk ezt az igét. Amit megértett Pál apostol, a pogányok misszionáriusa, Luther Márton a reformáció nagy alakja, azt megértette Károlyi Gáspár is, a gönci prédikátor: hogy Krisztus evangéliuma mindenkinek szól, nem csak az úgynevezett kiválasztottaknak. Hozzáférhetővé kell tenni az evangéliumot úgy, hogy mindenki saját nyelvén hallhassa és olvashassa azt. Németh László írja: „Károlyi volt a szándék, aki magyarul akarta hallani és hallatni Istent, s mert nagyon akarta, hallatta is.”(Németh László: Az én katedrám Bp., 1969)

Károlyi Gáspár 1529-1530 körül született Nagykárolyban, Szatmár vármegyében. Károlyi családi neve Radics (vagy Radicsith) volt. Korának szokása szerint szülővárosáról, Nagykárolyról nevezte magát Károlyinak. Fennmaradt lelkészi quartanyugtáin gyűrűs pecsét látható, stilizált rózsaszálat tartó emberi balkarral és a pajzs felett C. R .K. (Caspar Radics Károlyi) betűkkel, ami nemes voltára vall.

Károlyi családi életéről is van néhány adat. Háromszor nősült és több gyereke volt. Első házasságról nem tudunk semmit. Az 1586-os pestisjárványnak esett áldozatul második felesége és négy gyermeke közül három. Ebben az időben szerveződött meg a Biblia fordítóinak munkaközössége. Az emberfeletti munkát mindössze három év alatt végezte el és még megláthatta az első teljes magyar nyelvű Bibliát. Nemsokára, 1591 decemberében halt meg. Valószínűleg Göncön van eltemetve. Emlékkövére ezt a mondatot írták latinul:

„E nagy férfit adá Károly, nevelé Witeberga,

papszéket, s temetőt Gönc fala nyújta naki.”

Közel 400 évvel az első kiadás után végre elkészült a Vizsolyi Biblia hasonmás kiadása. „Az Európa tervében 1957-ben szerepelt először a Biblia Kiadása. Akkor még új fordítását tervezték. Húsz évvel később érlelődött meg a hasonmás kiadás gondolata.” (Rab Zsuzsa: A Vizsolyi Biblia, Élet és Irodalom Bp., 1981. május 2.)

A hasonmás kiadáshoz írott tanulmányában Szabó András így ajánlja a Bibliát az olvasónak: „Csaknem négy évszázadon keresztül élő része volt nemzeti kultúránknak, de csak most teljesült a régi óhaj, a munka hasonmás kiadása: nyelvünknek, irodalmunknak és nyomdászatunknak e 16. századi remeke újra eredeti szépségében áll előttünk. Nem túlzás, ha kimondjuk: azt, hogy a magyarság, a magyar nyelv, minden viszontagság és ellenkező jóslat ellenére megmaradt, többek között a Vizsolyi Biblia ismert és névtelen alkotóinak, világra segítőinek köszönhetjük. A mű újra kiadása egyúttal tisztelgés az ő emlékük előtt.” (Szabó András: Tanulmány a hasonmás kiadáshoz 1981. Európa Kiadó)

Három héttel az ünnepség után én is elutaztam Vizsolyba és Göncre. Dobogó szívvel léptem arra a földre, ahol valamikor Isten olyan csodálatosan munkálkodott. Rab Zsuzsát idézem: „Úgy képzelem négyszáz év közeléből, a gönci táj biblikus szőlőtőkéi között szentföldi pálmák hajladoznak, amerre nézett, kettéfutott a Vörös-tenger, poros szamarak vittek szegény embereket, csipkebokor és bíborpalást lángolt, Jahvénak pedig magyar bajusza volt, és Jézus a legszebb magyar nyelven hívta magához a megfáradtakat.” (Rab Zsuzsa i.m.)

Fedezzük fel a Vizsolyi Biblia értékeit! – Videó

Beszélgetés özv. Veréb Lajosné, vizsolyi református hívővel a hasonmás kiadás kapcsán:

– Mit jelent Klári néninek Károlyi Bibliája?

– Jaj, hát az nekem szinte az életet jelenti. Hiszen itt született a Biblia Vizsolyban, hogyne jelentené számunkra az életet. Mindennapi táplálkozása volt az elődeinknek és nekünk is. Még a családtagoknak is van Bibliája.

– Közös bibliaolvasások is voltak?

– Igen. Összejöttünk imádkozni, énekelni, Bibliát olvasni esténként.

– A protestáns újfordítást szereti-e Klári néni?

– Nem. Nem elégíti ki úgy a lelkületemet, mint a régi, őszintén megmondom. Az jó, hogy kihagyták belőle a „valát”, de nekem a régi a tökéletes.

– Nemrég volt a faluban egy ünnepség, részt vett Klári néni rajta?

– Persze, nagyon szép volt. A kultúrterem zsúfolásig megtelt, mi nem is fértünk be.

– Milyen hatása volt a falura?

– Borzasztó nagy hatása van, felekezetre való tekintet nélkül. A katolikusoknak eddig nem adtak a kezükbe Bibliát, de most vásárolgatják. A tisztelendő úr tavaly is hatszáz darabot adott el, igaz, hogy látogatóknak is.

– Úgy hallottam, hogy a faluban többen is megvették az új kiadást.

– Harmincnyolc Bibliát vettek. Egy katolikus család nyolcat is vásárolt. Nagyobbrészt katolikusok vásároltak.

– Károlyi Gáspár személye hogy él a hívekben?

– Nagyon elevenen, csak az a baj, hogy nem sokat tudunk az életéről.

– Van-e olyan része a Szentírásnak, amelyet Klári néni szívesebben olvas, mint a többit?

– Én mindegyiket nagyon szeretem, nincs kivétel. Szeretem a Jézus születését, halálát, az Ótestamentumot, a Mózest, a Jóbot, Énekek Énekét. Mindegyik lenyűgöz.

– Mi pluszt adott a Biblia?

– Belőle merítettem az erőt. Aki nem szereti a Bibliát olvasni, az nem is tud belőle mondani semmit, nincs tisztában a hitével, az csak üresen létezik.