Ennek kapcsán egy történet jutott eszembe. Egy ember elment a Külügyminisztériumba, és bejelentette, hogy szeretne kivándorolni. A hivatalban nem kérdezgették különösebben, hanem a kezébe nyomtak egy földgömböt: válasszon egy országot. Emberünk jó sokáig forgatta, nézegette, majd megszólalt: „Tessék mondani, másik földgömb nincs?”
Történetünk rávilágít arra, hogy az előnyök mellett milyen hátrányokkal is jár az, ha valaki jól ismeri a világot, ha minden országról tudja, hogy ott milyen viszonyok vannak. A globalizáció korszakában már házhoz jönnek az előnyök és persze velük együtt egyre inkább a problémák is; gondoljunk csak a most tomboló koronavírus-járványra.
Teológiai szempontból nézve a világ, az emberiség egységesülése az Isten akaratával való szembenállást jelenti, amint 1Móz 11-ben, Bábel tornya építésének a történetében látjuk: az emberek nem akartak Isten akarata szerint szétszéledni a Földön. Az ilyen méretű összefogás, a világuralomra való törekvés, mint ahogyan a történelem során már máskor is megmutatkozott, Isten hatalma ellen irányul; azért, hogy az ember Isten fölé kerüljön, maga legyen isten.
A keresztyén üzenethez természetesen hozzátartozik az emberiség jövendő egységéről való meggyőződés. Ez az egység az egy teremtettségen, az egy megváltáson és az egy üdvösségen alapszik. Ezt azonban nem mi hozzuk létre, legfeljebb csak elősegítjük vagy hátráltatjuk, de megakadályozni nem tudjuk. Ettől függetlenül árgus szemekkel és nagy aggodalommal figyeljük, ha egy nagy ország világuralomra tör, mint teszi most Kína, vagy ha az Európai Unió vezetősége a tagállamok és vele a népek önrendelkezését akarja csorbítani, ezzel együtt a keresztény szokások és értékek alkalmazását is. Mindezen túl ott van Izrael és az arab világ konfliktusa, amelynek bármikor végzetes következménye lehet.
Persze feltehetjük a kérdést: kell-e, szabad-e félnie a keresztény embernek mindezektől? Erre mindenki a hitének mértéke szerint tudja megadni a választ.
Az evangélikus szociáletika visszatükrözi a protestantizmus azon készségét, hogy nyitott legyen a társadalmi kérdések irányában. A lutheri teológia alapvetően a „két birodalom” tanításán nyugszik, amely által elismeri a világi rend viszonylagos autonómiáját. A világ a saját, bűnnek alávetett mechanizmusa szerint működik.
Újabb irányzatok szorosabb összefüggést vélnek, akarnak látni Jézus Krisztus visszajövetelének eszkatologikus várása és a világi folyamatok között. Hol van a határ, mi az, amibe még beleszólhat a keresztyénség – esetleg bele is kell szólnia –, és mi az, amibe már éppen nem? A római katolikus egyház némileg más helyzetben van, mivel a Vatikán mint önálló állam olyan fórumokon is hallathatja a hangját, amelyekre csak államok képviselői jutnak el.
Általában elmondhatjuk, hogy az egyházak igazából csak a tudatformáláson keresztül tudnak hatni a nemzetközi viszonyokra. És itt a helyi közösségekre kell gondolni. Egy svájci lelkész barátom, aki egyébként erdélyi szász származású, évek óta részt vesz a vidéki térségekben működő egyházak nemzetközi társaságának (International Rural Churches Association – IRCA) munkájában. Elmondta, hogy a legtöbb aktivitást a globalizációval szemben fejtik ki; azért, hogy a közösségeknek segítsenek sajátosságaik megőrzésében. Ez a mi feladatunk is, hiszen a gyülekezetek sokat tehetnek azért, hogy az emberek számára élhetőbb legyen a világ. Sajnos már kevés az, hogy jó esetben vasárnaponként eljönnek az emberek a templomba, a véleményüket is hallatniuk kell a helyi és országos kérdésekben.
Nagyobb szükség lenne a keresztyének együtt munkálkodására. Eközben akár azt is meg lehetne mutatni, hogy keresztyén módon is lehet termelni, kereskedni, gazdálkodni. A nemrégiben megtartott aratási hálaadás vagy a teremtés ünnepe jó alkalom lehetett arra, hogy mindnyájan elgondolkodjunk: csak egy Földünk van, amelyre – és persze egymásra is – jobban kellene vigyáznunk. A sok elszomorító és aggodalmat keltő jelenséget látva csak egy a reménységünk: van mennyei hazánk, van mennyei otthonunk Istennél a Jézus Krisztus által.
A cikk az Evangélikus Élet magazin 85. évfolyam, 39–40. számában jelent meg 2020. október 11-én.
Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a kiadó oldalán.