A mai ember nagyon hozzászokott a tökéletes minőségű mozgóképfelvételekhez. Mindenkinek van már okostelefonja, mely tökéletes képet és hangot vesz egyszerre. Nem így volt ez harmincöt évvel ezelőtt.

A mozifilmek legalacsonyabb minőségű anyagja volt a 8-as rendszer. A normál és a Super 8.

Csak a 80-as évek közepén jelentek meg olyan S8-as gépek, melyek a hangot is rögzítették a film szélére öntött hangszalagon. Így nem kellett utólag szinkronizálni.

A filmesek mindig külön vették fel a képet a cellulóz filmre, melyet kémiai úton laborban hívtak elő, és külön rögzítették magnószalagra a hangot. (Persze a profi munka ma is kétszalagos rendszert használ. A videóra vett hang legtöbbször csak un. pilothang.)

Amikor 1984-ben az LVSZ gyűlésről készítettünk fölvételeket, mi is külön vettük a hangot és a képet. Ezeket most harmincöt év távlatából kellett ismét szinkronba hozni úgy, hogy a régi gépek már nincsenek meg, vagy már nem működnek.

Nem akarom technikai dolgokkal terhelni az Olvasót, de azt még meg kell jegyeznem, hogy míg ma „orrvérzésig” nyomjuk a videó felvételi gombot, legfeljebb letöröljük és újra használjuk a szalagot, vagy az SD kártyát, addig 1984-ben egy tekercs színes mozifilm, mely körülbelül 3 perc hosszú volt, lelkészi fizetésem nyolcadába került! Vagyis egyhavi keresetemből 24 percet tudtam leforgatni! Így érthető, hogy csak kevés fölvételt tudtunk készíteni.

No, de ennél sokkal lényegesebb a tartalom és az a lelkesedés, hogy a hozzánk hasonló amatőr annyira lelkes volt, hogy szenzációs jeleneteket kaphatott el. Ilyen volt számomra Káldy Zoltán püspök úrvacsoraosztása a saját feleségének, melyen egy meghitt mosoly látszik. Ilyen volt az egyik kivonulásnál az autogramot kérő fiúcska totál véletlen rögzítése.

Elárulok egy titkot végül. Nem volt szerkesztői szándékom az időbeliség nyomon követése. Nem teszek különbséget nyitó- és záró alkalom között. Ebben az első részben Káldy Zoltán püspök személyére fókuszáltam.

A legnagyobb odafigyelés mellett is elmaradtak hangfelvételek. Sehol nem találom azt a hangrészt, melyen az ároni áldást mondja. A titok: az áldás-hang, amit a kedves Érdeklődő hall a filmünkben, az 11 évvel korábban Nagytarcsán hangzott el, a lelkész szentelésemen.

Az Úr Jézus áldása legyen a dokumentumanyag megnézésén!