Az eszmecsere kiemelt témája volt az egyházak részvétele az Európa jövőjéről szóló idénre tervezett konferencián és az átfogó reformfolyamatban. A küldöttség kiemelte a konstruktív párbeszéd és a mindenkori európai elnökségekkel való együttműködés jelentőségét, amelynek alapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 17. cikkelye.

Az ökumenikus delegáció tagjai hangsúlyozta, hogy az egyházak, más szervezetekhez hasonlóan, készek mélyreható javaslatokat tenni az intézményi struktúraátalakításra, amelyik leginkább szolgálja a közjót, lecsökkenti az Uniós intézmények és az állampolgárok közötti távolságot, és elősegíti a személyekre, családokra és közösségekre összpontosító párbeszédet és szakpolitikákat.

Az eredeti tervek szerint idén májusban induló, két évesre tervezett és Európa jövőjével foglalkozó konferenciát a Parlament, a Tanács és a Bizottság közösen szervezi. A Parlament szerint az Unió céljait lentről felfelé építkezve, átláthatóan, befogadó módon, az állampolgárok részvételén alapulóan, és kiegyensúlyozottan kell meghatározni úgy, hogy a folyamatba az európai, országos, regionális és helyi szinten különböző háttérrel rendelkező állampolgárokat, civil szervezeteket és egyéb érdekelteket is be kell vonni.

Nuno Brito hangsúlyozta, hogy az „egyházak fontos szerepet játszanak Európában, élő lelkiismeretként emlékeztetve társadalmainkat az emberi méltósági központi értékére és arra, hogy nem kell félnünk szomszédainktól.”

A tanácskozás arra is lehetőséget adott, hogy az egyházi szervezetek bemutassák a portugál elnökség kiemelt céljai kapcsán megfogalmazott közös reflexióikat, javaslataikat és szakpolitikai ajánlásaikat, amelyek a „méltányos, zöld és digitális fellendülés” jegyében tettek közzé.

A kontinens egyházainak küldöttsége a koronavírus járvány kapcsán kiemelte a portugál elnökség felelősségét abban, hogy a helyreállítás során a fenti szempontok figyelembe vételével, a szociális jogok európai pillérében megfogalmazott húsz alapelvet követve törekedjen a fair, inkluzív, zöld és digitális átmenetre és a világra nyitott Európa stratégiai autonómiájának megerősítésére. Az egyházak egyben azt is sürgették, hogy az elnökség kövessen el mindent az Európai Unió tagországai közötti párbeszéd és egység előmozdítására, a remény, bizalom és hitelesség helyreállítására.

„Megerősítésre szorulnak közös európai értékeink; az emberi méltóság és emberi jogok, a szabadság, demokrácia, szolidaritás, egyenlőség és jogállamiság tisztelete, hogy odaszánásunkat megerősíthessük közös látomásunk mellett, amelyben az Európai Unió valódi értékközösségként járul hozzá az egész világ fenntartható jövőjéhez” – fogalmaztak az egyházi vezetők.