Kósa Lajos a tervezetről tartott ötpárti egyeztetés után hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón elmondta, hogy a hatályos törvény miatt több egyházis Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, amely igazat adott nekik, de más uniós és nemzetközi testület is bírálta a jogszabályt.

Emlékeztetett arra, hogy kétharmados törvényről van szó. Az egyeztetésen az LMP és a Jobbik úgy nyilatkozott, hogy előremutatónak látják a javaslatot, amelynek támogatásától sem zárkóztak el megfelelő kompromisszumok mellett - közölte.

A kormánypárti politikus azt mondta, nem értik az MSZP, miért maradt távol az egyeztetéstől. Lehet, hogy ha ezen a területen is változtatnak, akkor eggyel kevesebb terület lesz, ahol demokráciaügyben fel lehet jelenti Magyarországot az EU különböző szervezeteinél - tette hozzá.

Kósa Lajos elmondta, hogy az egyeztetést fél órásra tervezték, de elhúzódott, mert belebonyolódtak néhány részletkérdésbe.

A frakcióvezető azt mondta, a kistelepülési polgármesterek fizetésével kapcsolatban ugyancsak törvénymódosítást kezdeményeznek, mert sok kifogás érkezett hozzájuk, hogy méltánytalan ezen polgármesterek fizetése.

Kósa Lajos közölte, ebben a kérdésben is nyitottak, és úgy látják, hogy érdemes ötpárti kompromisszumot kialakítani annak a javaslatnak a kapcsán, amelyet „vitaanyagként” benyújtanak. Megjegyezte, ugyancsak kétharmados törvényről van szó.

Gulyás Gergely frakcióvezető-helyettes közölte, remélik, hogy a törvénymódosítás mind a finanszírozási, mind a státussal kapcsolatos, mind a eljárási kérdéseket orvosolja. Közölte, kedden nyújtják be az Országgyűlésnek a törvényjavaslatot.

Értékelése szerint alapvető változást jelent az eddigi szabályozáshoz képest, hogy a bírósági nyilvántartásba vétel az egyházi elismerés része lesz. 

A politikus közölte, a vallásszabadság mindenkit megillet, és a szervezeti formák között megmarad a vallási egyesület. Ha valakinek három évre visszamenőleg legalább négyszáz szja-felajánlása van, akkor nyilvántartásba vett egyházként működhet, a nyilvántartásba vételről a bíróság dönt - részletezte.

Gulyás Gergely ismertetése szerint ha valakinek öt éven keresztül átlagosan több mint négyezer szja-felajánlása van, akkor bejegyezett egyházként működhet.

Hozzátette: az Országgyűlés kétharmados többséggel valamely bejegyzett egyházzal átfogó megállapodást köthet, ez azonban már az állami normatívát nem érinti. 

Hangsúlyozta, mind a nyilvántartásba vett, mind a bejegyzett egyház kiegészítő egyszázalékos támogatásra jogosult, továbbá a hitéleti támogatást kapnak mindenféle különbségtétel nélkül. Mint mondta, egyházak közcélú támogatásokra társadalmi jelenlétüknek megfelelően, tehát a népszámláláskor önmagukat valamely egyház hívének valók száma, illetve az egyszázalékos felajánlások száma alapján kaphatnak.

Gulyás Gergely közölte, az a szándékuk, hogy a bevett egyházakkal kapcsolatos döntés szimbolikus legyen, amely ennek megfelelően a történelmi egyházakat fogja majd érinteni, de finanszírozási és státusbeli különbségtétellel ez nem jár.

Értékelése szerint a módosítás megfelel a strasbourgi döntéseknek és az Alkotmánybíróság határozatainak. Mint mondta, nem tartja visszalépésnek ezt a javaslatot a korábbihoz képest, szerinte nem volt hiábavaló az egyházügy újraszabályozás, hiszen „elképesztő visszaélések” voltak ezen a területen. Közölte, ezeket a visszaéléseket sikerült megszüntetni.

Kósa Lajost kérdezték arról, mit szól ahhoz, hogy a Jobbik a bevándorlási kvótáról kezdeményezett fideszes aláírásgyűjtést összekapcsolná egy korrupcióellenes aláírásgyűjtéssel. A frakcióvezető közölte, a kötelező bevándorlási kvóta ellen kezdtek aláírásgyűjtést, azt semmilyen más kérdéssel nem kell kiegészíteni.

Ha a Jobbik bármilyen más kérdésben kezdeményezne aláírásgyűjtést, akkor megteheti - mondta a politikus. Kósa Lajos Kovács Béla jobbikos európai parlamenti képviselő ügyére utalva abszurdnak tartotta, hogy „a valaha volt legnagyobb korrupciós botrány főhős pártja” kezdeményez ilyet.

A frakcióvezető arra sem látott lehetőséget, hogy a Jobbik kezdeményezésére népszavazás legyen a kvótával kapcsolatban, mert ahhoz alaptörvény-módosítás kellene. Szerinte a kvóta ellen addig kell küzdeni, amíg minden legális eszközt igénybe nem vettek. 

Jelezte, hogy törvényjavaslatot nyújtanak be a parlamentnek a kvóta ellen. Ha törvény kötelezi a kormányt, hogy a kvótát nem fogadhatja el, akkor csak úgy lehet a betelepítést megvalósítani, ha ezt a jogszabályt a lisszaboni szerződésnek megfelelően megsemmisítik - mondta, megjegyezve, ezzel időt nyer az ország.

Utalt arra, hogy a szlovákok és a magyarok is a luxemburgi bírósághoz fordulnak.

Azzal kapcsolatban, hogy sajtóhírek szerint kötelező lenne a focioktatás az iskolákban, a frakcióvezető azt mondta, egyszerű bulvárfogásról van szó, a valósághoz semmi köze nincsen. Elmondta, hogy a labdarúgás egyik abból a negyven sportágból, amelyből az iskolák választhatnak. A mindennapos testnevelés keretében az iskolák kialakíthatnak egy profilt, ehhez adnak nekik kínálatot - magyarázta.

Kósa Lajos kérdezték arról is, hogy vasárnap összeverekedett a nyílt utcán a Fidesz egyik szentendrei képviselője és az MSZP városi szervezetének egyik elnökségi tagja, a magánéleti vita során kés és fegyver is előkerült. Mint mondta, nem helyes semmifajta erőszak semmilyen konfliktus kapcsán.

Az LMP feltételekkel támogatja az egyházügyi törvény módosítását

Az LMP előrelépésként értékeli az egyházügyi törvény tervezett módosítását, a párt azonban csak akkor szavazza meg a kétharmados támogatást igénylő változtatást, ha az megfelel a normativitás követelményének, és a jogorvoslat lehetősége is garanciát kap benne. 

Ikotity István országgyűlési képviselő hétfőn, azt követően nyilatkozott erről újságíróknak, hogy részt vett a tervezetről tartott ötpárti egyeztetésen, amelyen az MSZP nem volt jelen. 

A politikus úgy fogalmazott: a javaslat „messze nem tökéletes", de előrelépés az eddigihez képest. Hangsúlyozta ugyanakkor: szeretnék, ha a kedden benyújtandó tervezet megfelelne a normativitás követelményének, mint fogalmazott, az LMP számára nem fogadható el, hogy az állam „egyes egyházakat kézből etet, míg másokat elzár a forrásoktól". 

Minden egyháznak ugyanarról a rajtvonalról kell indulnia - hangsúlyozta.

Tájékoztatóját megelőzően Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője arról számolt be: van esély arra, hogy az LMP és a Jobbik is támogassák azegyházügyi törvény módosítását. Emlékeztetett: a hatályos törvény miatt több egyház is Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, amely igazat adott nekik, de más nemzetközi testület is bírálta a jogszabályt.

Az MSZP nem vesz részt a jövőben az egyházügyi törvényről szóló ötpárti egyeztetéseken

Az MSZP a továbbiakban nem vesz részt az egyházügyi törvény módosításáról szóló ötpárti egyeztetéseken - közölte Bárándy Gergely, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának szocialista alelnöke hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón. Frakciótársa, Demeter Márta elmondta, hogy határozati javaslatot nyújtanak be a Honvéd Egészségpénztár önhibájukon kívül kárt szenvedett tagjainak megsegítésére.

Bárándy Gergely az egyházügyi törvény módosításáról azt mondta, bebizonyosodott, hogy - a kezdeti biztató jelek ellenére - a Fidesz az ötpárti egyeztetéssel a külvilágnak akart színjátékot játszani. Ezt azzal indokolta, hogy a törvénymódosítás szövegébe az ellenzéki pártok egyetlen érdemi javaslata sem került be.

Az ellenzéki képviselő közölte, azt javasolták a többi között, hogy a közfeladatot ellátó egyházak mindegyike kapjon támogatást, jelenleg ez nem szerepel a törvényben.

Bárándy Gergely szerint a választók megtévesztése lenne az, hogy ha az MSZP továbbra is részt venne az egyeztetéseken, mert azt a látszatot keltenék, hogy ez egy demokratikus folyamat.

Demeter Márta arra hívta fel a figyelmet, hogy a Honvéd Egészségpénztár tagjainak mintegy 1,8 milliárd forintnyi megtakarítása ragadt bent a Buda-Cash brókerház tulajdonosai által birtokolt DRB Banknál. Mint mondta, ennek az összegnek a hiányában megbénult a pénztár működése, ahol több mint 27 ezer katona, honvédségi, rendvédelmi, nemzetbiztonsági dolgozó megtakarítása volt.

Közölte, határozati javaslatukban arra szólítják fel a kormányt, hogy törvényben rendezze a Honvéd Egészségpénztár tagjainak helyzetét. Javaslatuk szerint az államra szállna az egészségpénztár DRB Bankkal szembeni követelése, így lehetővé válik a tagoknak a megfelelő összeg kifizetése; az állam később érvényesíthetné a rá átszállt követelést - ismertette.

Friss hír!

Benyújtották az egyházügyi törvényt módosító javaslatot

Benyújtotta a kormány kedden az Országgyűlésnek az egyházügyi törvényt módosító javaslatot. A törvénymódosítás elfogadásához kétharmados többség kell. A módosítás értelmében a jövőben az egyházakat nem elismernék, hanem bírósági eljárás keretében nyilvántartásba vennék. 

A tervezet rögzíti, hogy a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség lehet vallási egyesület, nyilvántartásba vett egyház vagy bejegyzettegyház. Vallási egyesületté bármely vallási közösség (legalább 10 fős taglétszám esetén) válhat.

A már egyházi státusszal rendelkező, nyilvántartásba vett egyházzá válás feltételei a nyilvántartásba vételt megelőző három év átlagában legalább 400 szja 1 százalékos felajánlás, és legalább ötéves vallási egyesületként való működés. 

Az öt év átlagában legalább 4000 egyházi 1 százalékos szja felajánlással rendelkező, és hosszú ideje jogszerűen működő vallási közösségeket a bíróság bejegyzett egyházként veszi nyilvántartásba. Az előírt működési időtartam 20 év vallási egyesületként vagy 15 év nyilvántartásba vettegyházként vagy 100 éves szervezett nemzetközi működés a tervezet szerint.

A tervezetről hétfőn ötpárti egyeztetést tartottak, amely után Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta, lát rá esélyt, hogy a Jobbik és az LMP is támogassa a törvénymódosítását. Az egyeztetésen az MSZP nem vett részt.