Életem legboldogabb napja? - 2. rész

Életem legboldogabb napja? - 2. rész

Share this content.

Forrás: kotoszo.blog.hu, szöveg: Isó M. Emese és Szebenszki Noémi
Sokak számára a mézeshetek helyett karantén maradt: a koronavírus-járvány miatt sokan elhalasztották az évek óta tervezett nagy napot. De nemcsak a házasulandók, hanem a lelkészek is egy sajátos helyzetben találták magukat, ahogy számos vállalkozó is arra kényszerült, hogy újragondolja lehetőségeit. Hogyan élték meg ők ezt az időszakot? És hogyan fordulhatunk ilyenkor is imával az Úr felé? A válaszokból kiderül.

Szabados Dániel és Szabadosné Kustra Nikolett / GoodNews Pictures – fotó- és videókészítéssel foglalkozó fiatal vállalkozó pár

„Azt tapasztaljuk, hogy amióta a vírus felütötte a fejét, az emberek sokkal kevésbé érzik azt, hogy csak ők irányítanak és szerveznek. Sok pár egészen másképp beszél a leendő esküvőjéről, megjelentek például a „ha Isten is úgy akarja” szállóigéhez hasonló mondatok. A korlátozások ideje alatt rengetegen döntöttek úgy, hogy ha már nagy esküvőt nem tarthatnak, szűk családi körben mindenképpen egybekelnek a tervezett időpontban. Mivel nem olyan rég indult útjára vállalkozásunk, így természetesen először picit megijesztett minket, hogy a vírus átírja a terveinket, nem beszélve a párokról, akiknek a sorsát és örömét nagyon a szívünkön viseljük. Különösebb nehézséget nem okozott ez az időszak, egészen gördülékenyen lezajlott az esküvők új időpontokra való átszervezése, igyekeztünk a lehető legrugalmasabban hozzáállni a kialakult helyzethez. Sokakban benne van az aggódás a vírus esetleges újbóli megjelenése miatt, s ezért láthatóan óvatosabbak a szervezéssel, sokkal komolyabban veszik a szerződéseket és azok tartalmát, illetve sokak számára értelmet nyert a „vis maior” jelentése. Rengeteg helyen olvashattuk, hogy nem írtak szerződést a párok a szolgáltatóikkal, és emiatt kellemetlen helyzetek alakultak ki. Nos, a vírus után a szerződésekre mindenki jobban fog ügyelni, ugyanis ez mindkét fél érdeke.”

Pongrácz Boglárka – evangélikus lelkész

„Izgalmas dolog minden év végén megnézni a naptár utolsó lapját, ahova mindig feljegyezzük a következő év párjainak »nagy napját«. Ilyenkor Mátéval végiggondoljuk, milyen sok szép pillanatnak lehetünk majd részesei. Ám kicsit közhelyes (hiszen mindenhonnan ezt hallani), hogy a 2020-as év mást hozott. Áprilisra realizálódott, hogy sokan pár hónappal, de vannak, akik egy teljes évvel elcsúsztatják a házasságkötésük napját, s akadtak olyanok is, akik a korlátozás feloldásáig tartották a lakodalom helyszínét, a fotóst, a zenekart stb.

Igazán örültem, amikor Evelin és Péter küldött egy üzenetet, hogy ők mégis szeretnék megtartani az esküvőjüket. Természetesen arra a napra nem terveztem egyebet, mert én is reménykedtem benne, hogy ez az esküvő meg lesz tartva. És így is történt!

Az övék is, ahogy a többi pár jegyesoktatása is, egy időutazással ér fel. A párok minden esetben visszarepítenek a megismerkedésük, a kapcsolatuk kialakulásának idejébe. Megosztják velem aggályaikat, személyes tapasztalataikat, és gyakran olyat is kimondanak, amit talán még a szüleiknek sem mertek. Nincs két egyforma történet, és nincs két egyforma igehirdetés sem. Ezért is szeretek a pároknak olyan igét választani, amely egy kicsit kapcsolódik a közös életútjukhoz, hiszen ettől lesz személyes és maradandó emlék.

„A teremtő Isten rendje a házasság. Isten teremtette az embert férfivá és asszonnyá, hogy a házasság rendjében éljenek együtt. Nemcsak azt engedi meg, hogy a házastársak eszközei legyenek az emberi élet teremtő munkájában, hanem azt is akarja, hogy Krisztus szeretetével szeressék egymást, és halálig tartó hűséggel ragaszkodjanak egymáshoz” – olvashatjuk a Prőhle-féle Agenda esketésről szóló részében. Kemény szavak, ugyanakkor igazak is. Az egyházi szertartáson nem szabad és nem is lehet elfeledtetni Isten szeretetét Jézus Krisztusban, hiszen el is hangzik: »Adjatok hálát Istennek, az Atyának mindenkor mindenért a mi Urunk Jézus Krisztus nevében.«

Hogy mit hoz még az év második fele, azt nem tudom. Annyi bizonyos, hogy a naptárunk bővelkedik esküvői időpontokban. Szívből remélem, és ezért is imádkozom, hogy a templomaink padjai megteljenek szeretett családtagokkal, barátokkal, ismerősökkel, és tudjuk Isten áldását kérni a párok most induló közös életére.”

„Nincs édesebb, kedvesebb, szívmelengetőbb kötelék, közösség és társulás, mint a jó házasság, ahol a házasfelek békében és egyetértésben élnek” – írta Luther Márton 1532-ben.

A cikk itt folytatódik.

Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!