esküvő

Budapest – Többpontos javaslatot nyújt be a Jobbik a parlament elé az anyakönyvezés átalakításával kapcsolatban – számolt be Kálló Gergely országgyűlési képviselő az Indexnek. Egy önkormányzat legalább két anyakönyvvezetővel lássa el a település feladatait – szorgalmazza az ellenzéki párt, amellyel véleményük szerint gyorsabbá és hatékonyabbá is válna a jelenlegi rendszer.

Egyre népszerűbb választás a házasulandók körében a szabadtéren tartott esküvői szertartás. Az egyház igazodik is ehhez az igényhez, hiszen utána – illetve elébe – kell mennie a híveknek, ha nem akarja elveszíteni őket. Az elmúlt évek tapasztalatait osztom most meg az olvasókkal. – A cikk a Lutherrózsa – a Tatai Evangélikus Egyházközség hírlevelében jelent meg, 2020 őszén és a cikk írójának véleménye. A szabadban tartott esküvői istentiszteleteket a Magyarországi Evangélikus Egyház Püspöki Tanácsa nem támogatja.

Sokak számára a mézeshetek helyett karantén maradt: a koronavírus-járvány miatt sokan elhalasztották az évek óta tervezett nagy napot. De nemcsak a házasulandók, hanem a lelkészek is egy sajátos helyzetben találták magukat, ahogy számos vállalkozó is arra kényszerült, hogy újragondolja lehetőségeit. Hogyan élték meg ők ezt az időszakot? És hogyan fordulhatunk ilyenkor is imával az Úr felé? A válaszokból kiderül.

A választás, hogy kivel töltjük életünk hátralévő részét, talán az egyik legfontosabb döntés, melyet meghozunk életünkben. E döntés megpecsételéséül egyre többen kötnek házasságot. Sokan éveken át szervezik a nagy napot, hogy az valóban tökéletes legyen. A koronavírus-járvány kirobbanása azonban keresztülhúzta sok pár régóta dédelgetett terveit. Hogyan élték meg ezt a helyzetet a jegyesek, hogyan a lelkészek? Mi történt azokkal a vállalkozókkal, akik számára a nyári esküvőszezon a legfontosabb időszak? Összeállításunkból kiderül, áldás- vagy átok-e ez a helyzet a házasságkötés szempontjából.

Mindent egy jó fotóért! – szól sokszor a szakmai mondat. De egyházi esküvőn is igaz ez az állítás? Volt olyan fotós, aki hasra vetette magát az oltárnál, vagy éppen nekidőlt a fiatal lelkésznőnek a megfelelő felvételért – meséli személyes tapasztalatait Pethő Judit lelkésznő. De gondoltunk-e már arra, hogy esik mindez a lelkésznek vagy az ifjú párnak? Ki a főszereplő egy ilyen szertartáson, és végül mi marad meg emlékként?

A házasság társadalmunkban sokak számára ma már nem több mint törékeny, ingatag, kiüresedett, némelyek szerint egyenesen fölösleges együttélési keret. Az egyházak azonban évről évre igyekeznek bizonyságot tenni arról, hogy ennek a keretnek megtartó- és kiteljesítő ereje, méltósága, gazdagsága lehet – ha a terébe engedik a házasság elrendelőjét. Az idén tizenharmadik alkalommal, február 9–16. között megrendezett házasság hete rendezvénysorozat apropóján kérdeztünk evangélikus lelkészeket az egyházunkban zajló jegyesoktatásról, az esketési liturgiáról, a házasság keresztyén formájáról és próbáiról.

Esküvőszezon ON – avagy Isten áldásán és a sok boldogságon kívül mit kívánjunk az újdonsült házaspároknak? Egyáltalán mit tehetnek – illetve tehetünk mindannyian, frigyen innen és túl – a harmonikus életért?

Győr – Különleges esküvőnek lehettek tanúi, akik a nádorvárosi evangélikus templom környékén jártak szombat délután. Egyenruhás hagyományőrzők álltak díszsorfalat a szertartás után az ifjú párnak. A tiszteletadás a menyasszonynak szólt.

Békéscsaba – 2018-ban is emelkedett a házasságkötések száma Magyarországon. Bár még nem készült el a Központi Statisztikai Hivatal teljes évre vonatkozó kimutatása, az már biztos, hogy tavaly január végétől november végéig közel ötszázzal több pár házasodott össze, mint 2017. első 11 hónapjában. Békéscsabán átlagosan 300 pár kötötte össze életét az elmúlt négy éveben.

Budapest – 2016. március 24-én, nagycsütörtökön, az úrvacsorás istentisztelet idején a Budapest Pride meleg esküvőt szervezett közvetlenül a Deák téri evangélikus templom elé. Ezzel kapcsolatban gyülekezeteink tagjai tiltakozásokat juttattak szerkesztőségünkbe, amelyeket az alábbiakban változtatás nélkül közlünk.