Mint azt a tapasztalatok és reakciók is igazolták, nem volt rossz ötlet, hogy egy „hagyományos” istentisztelet helyett ezúttal némiképp rendhagyó (nem rendbontó!) módon Tamás-misével ünnepeljük, hogy Isten ma is közöttünk van, és hív minket a vele való közösségre. Egy missziói nap keretei pláne megengedik ezt a fajta istentiszteleti formát. A gyülekezetben szeptember 1-je óta helyettes lelkészként szolgáló Weltler Gábor lelkész vezette a liturgiát Isó Zoltán és Németh Katalin lelkészek közreműködésével.

Mi sem tükrözi jobban az élő Úr köztünk való jelenlétét és áldását, hogy a mintegy kétórás mise egyáltalán nem tűnt hosszúnak. Senki nem nézte közben az óráját, nem hagyta el a templomot, hanem próbált részesedni a csodából: az Istennel való közösség áldásaiból. Sőt a jelenlévők közül –akiknek többsége egyébként most élt át először Tamás misét – többen is megfogalmazták, hogy még sok-sok ilyen élő istentiszteletre volna szükség. Kívánom, hogy az ő hangjuk az ilyen irányba lépni tudók fülébe és szívébe is eljusson.

Az énekeket a malomsoki gyülekezet zenekara kísérte, kiegészülve Kovács Viktor, somlószőlősi evangélikus lelkész szolgálatával. A közös éneklésben, az imádságban, az Isten-dicséretben, a jól felépített liturgiában, annak két csúcspontjában: az igehirdetésben és az úrvacsorai közösség megélésében is az élő és minket ma is megszólító, elhívó, és szolgálatra indító Istennel találkozhattunk.

Tubán József lelkész Lk 10,1–9 alapján a 72 tanítvány kiküldéséről hirdette Isten szent igéjét. Rámutatva, hogy az evangélium ügye Isten ügye, de minket, mai tanítványait is felhasznál e szent ügy terjedésének érdekében. Kitüntető megtiszteltetés és hatalmas felelősség ez mindnyájunk számára, egyúttal arra is figyelmeztet, hogy – mint egykor az apostolok – senki másról, csak Krisztusról, Róla is, mint a megfeszítettről tanúskodjunk.

Nem volt véletlen ez a textus-választás sem, hiszen október 18-a Szent Lukács evangélista emlékünnepe is az evangélikus liturgikus tradícióban, erre utal a piros szín használata is.

Az „imádságjárás” alatt: a személyes áldásokban, a keresztségre emlékeztető áldásban, a gyertyagyújtásban és imádságírásban is egészen katartikus pillanatokat élhetünk át. Elsősorban azt, hogy az egyház Krisztus teste, s mindnyájan ennek a tagjai vagyunk.

A Tamás mise után a jelenlévő gyülekezet ifj. dr. Hafenscher Károly előadását hallgatta meg – Emlékezés az egyház jövőjére címmel. Ezt követően pedig a megterített asztal mellett hosszú órákig tartó kötetlen beszélgetéssel és Polgárdi Sándor esperes úti áldásával ért véget egy igazán szép és Istentől áldott missziói alkalom.

A marcalgergelyiben megrendezett Egyházmegyei Missziói napon elhangzott igehirdetés és előadás meghallgatható a https://veszprem.lutheran.hu/ oldalon.

Az igét hirdette: Tubán József

igehirdetés meghallgatása: itt

Az előadást tartotta: ifj. dr. Hafenscher Károly

előadás meghallgatása: itt