Ahogyan a Magyarországi Evangélikus Egyház honlapján is olvasható, Esterházy Péter és Gitta mintegy tizenötezer kötetes könyvtárának értéke – elsősorban szellemi, kulturális értelemben – felbecsülhetetlen. Az egyház képviselői és gyűjteményének munkatársai nagy megtiszteltetésnek tekintik, hogy a család – Gitta asszony és négy gyermeke – nekik adományozta a könyvtárat. Ez a gesztus ugyanakkor óriási felelősséggel jár. A feladat – különgyűjteményként – megőrizni, egyben tartani, bemutatni – és minden érdeklődő számára – szolgáltatni ezt az örökséget. „Mitől nyílik meg egy könyvtár? Hát nem a megnyitótól. Hanem a könyvektől és a könyvtárosoktól – meg az olvasóktól.” – ezt is EP írta, szinte megjövendölve saját családi könyvgyűjteményük újjászületését, tovább élését. 

Példásan rendbehozott, egymással harmonikusan összekapcsolt régi bérházak, enyhet nyújtó, meditálásra is alkalmas virágos belső udvar, hűvös, nyugodt légkör. Elegancia és puritánság. Tisztaság és csend. Mintha nem is a nyüzsgő-rohanó Baross utca és az Üllői út között lennénk. A Magyarországi Evangélikus Egyház irodaháza – amely többek között az Evangélikus Országos Gyűjteményhez tartozó gazdag levéltár és az értékes ritkaságokkal teli könyvtár otthona is – ad majd helyet a könyveknek.

Egy ekkora könyvkincs feldolgozása – legyen az bárkié – több éves munka. A kortárs irodalom meghatározó személyisége, a számos kitüntetésben részesült író esetében pedig még komolyabb megbízatás. Milyen különleges szempontok vezetik a szakembert egy ilyen, több éves munkafolyamatban? – kérdezem Zászkaliczky Zsuzsanna művészettörténésztől, múzeumpedagógustól, az Evangélikus Országos Gyűjtemény közművelődési igazgatóhelyettesétől, az egyik kurátortól. Kurátortársa e nagyszabású munkában Balogh Kriszta, az Evangélikus Országos Könyvtár vezetője, munkájukat Hubert Gabriella irodalom- és könyvtörténész, az Evangélikus Országos Gyűjtemény igazgatója irányítja.

– Bármely könyvtár feldolgozása hasonló munkafolyamatokból áll. Nagyjából ugyanazok az alapfeladatok egy néhány éves dokumentum vagy egy háromszáz évvel ezelőtt megjelent, különleges kötésű kötet feldolgozásakor. Az ilyenkor szokásos szakmai tevékenységsor esetünkben így épül fel: a könyvszállító cég által polcrendben becsomagolt dobozok felnyitása, a könyvek leírása, katalogizálása, majd átnézése, a dedikációk, possessori (tulajdonosi) bejegyzések, esetleges ex librisek számbavétele és leírása. A feldolgozott kötetek azonnal felkerülnek a könyvtár Corvina-adatbázisába. A böngészőbe Esterházy Péter nevét írva azt is látjuk, hol tart a feldolgozás. Az állományba vétel után végleges helyükre az eredetivel nagyjából megegyezően, ábécérendben helyezzük majd el a könyveket. A feldolgozás valószínű jövő év végére befejeződik, jelenleg a 2373. kötetnél jár három külsős munkatársunk. A munka az Északi Evangélikus Egyházkerület egyik épületében folyik. Kollégáink eközben igazi csemegékre bukkannak, közöttük kiemelkedőek a dedikációk, például Borbély Szilárdtól, Cs. Gyimesi Évától, Faludy Györgytől, Grecsó Krisztiántól. De számosak a kortárs német irodalom kiválóságai által ajánlott kötetek is. Ami a könyvek tematikáját illeti, elsősorban szépirodalmi és művészettörténeti kiadványok találhatók a dobozokban. 

– Hol láthatjuk majd a könyveket? A nagyközönségnek is nyitott lesz a terem vagy csak a kutatók számára? 

– A teljes könyvtár az iroda épületében, a Szentkirályi utcában talál majd otthonra. Természetesen nemcsak kutatók, hanem bárki által látogatható lesz. A könyvek nem kölcsönözhetők, csak a gyűjteményi olvasóteremben vehetők kézbe. További terveinkben szerepelnek olyan közművelődési események, amelyek Esterházy Péter könyvtárához és munkáságához köthetők.

– Olvastam, hogy a könyvtár továbbra is keresi az EP által dedikált köteteket. A dedikációk is részei – még ha miniatűrök is a vaskos regényekhez képest – egy író munkásságának. Ezek is hozzáadódnak majd a könyvtárhoz?

– Igen, célunk ez a virtuális bővítés. Bizonyára számos olyan kötet található az olvasók, rajongók tulajdonában, amelyeket Esterházy dedikációval látott el. Tudjuk, a dedikáció nemcsak formás ajánlás a reménybeli olvasó vagy a barát számára, hanem filológiai adalék –életrajzi forrás, hivatkozás, szellemes intertextus is lehet. Az EP által írt dedikációk összegyűjtésében reménytelen teljességre törekednünk, ám könyvtárunk honlapján Találkozások címmel közzétettünk egy felhívást, amelyben a dedikációk, amatőr fotók és Esterházyval kapcsolatos történetek beküldésére biztatjuk az olvasóközönséget. Az egyelőre mintegy három tucatnyi tétel a közeljövőben remélhetőleg bővülni fog. Ez a virtuális gyűjtemény persze nem tévesztendő össze azzal az írói kezdeményezéssel, amely a litera.hu portálon működik. Ez utóbbi egyfajta digitális EP-könyvtárnak is nevezhető, amelyben azok az irodalmi művek kapnak helyet, amelyeket Esterházy – idézetekkel alátámaszthatóan – olvasott, és írói munkásságában felhasznált.

A teljes interjú a Budapest Folyóiratban olvasható.