A közép-kelet-európai régió tanácskozása. Fotó: Agnieszka Godfrejów-Tarnogórska

A Lutheránus Világszövetség 75 milliós családja világszerte hét régióban fejti ki tevékenységét: ezen belül Európa hagyományosan közép-nyugat-európai, közép-kelet-európai és északi régióra tagolódik. Höörben a világ legnagyobb létszámú és gazdasági erejét tekintve is kiemelkedő evangélikus egyháza, a svédországi egyház fogadta az európai evangélikusság sokszínű képviselőit. Amint Martin Junge, az LVSZ főtitkára nyitó beszédében megjegyezte, a ma mindinkább elzárkózásra berendezkedő Európában példaértékű, hogy az evangélikus egyházak képviselői még hajlandók ilyen széles körben leülni egymással – ez az őszinte párbeszédre való nyitottság pozitív értelemben vett ellenkultúrát képvisel.

Az evangélikus szemhatárnál bővebb európai reflexiót Rüdiger Noll előadása alapozta meg. Az Európai Egyházak Konferenciája (CEC) Egyház és Társadalom bizottságából ismert vesztfáliai lelkész elsősorban az uniós környezet kihívásaira koncentrált. Az élénk beszélgetés során többen felhívták a figyelmet arra, hogy Európa jóval többet jelent az Európai Uniónál – hiszen a találkozón is helyt kaptak többek közt a norvég, a svájci és az oroszországi evangélikus egyházak képviselői.

A mikrofonnál Helga Haugland Byfuglien északi és Fabiny Tamás közép-kelet-európai alelnök. fotó: Árni Svanur Daníelsson

Felkészülés a 2017-es nagygyűlésre

A 2017-es évfordulóval egybeeső, hétévenkénti nagygyűlés fő témái egyházunkban már ismerősek: Isten kegyelméből szabadon – A megváltás nem bocsátható áruba, Az ember nem bocsátható áruba, A teremtés nem bocsátható áruba. Az altémák sorrendje kulcsfontosságú, hiszen megváltottságunk ténye az az alapvető feltétel, melynek nyomán egyáltalán gondolkodhatunk társadalmi és természeti környezetünk iránt való felelősségünkről. E témák köré rendeződött az előtalálkozó teljes programja: a plenáris megszólalások, a csoportbeszélgetések, az LVSZ folyamatban lévő projektjeinek (diakónia, ifjúság, a közösség önmeghatározása, egyház a nyilvános térben) bemutatása és az istentiszteleti élet egyaránt.

Fiatal reformátorok bemutatkozása, balról a második Garai Szilvia ifjúsági küldött. Fotó: Árni Svanur Daníelsson

A nagygyűlés helyszínéül szolgáló, sokak számára ismeretlen afrikai országot a német hátterű Burgert Brand püspök és felesége, Ute Brand (egyben a nagygyűlés helyi koordinátora) hozta közel a résztvevőkhöz: lenyűgöző módon, de egyben önkritikusan mutatták be ezt a természeti kincsekkel gazdagon megáldott országot, melynek lakossága többségében keresztény és a három evangélikus egyház tagja. Imádságtéma lehet ugyanakkor a szárazság, amely négy év óta próbára teszi Namíbia lakóit. Komoly kérdés, hogy a nagygyűlés több ezer fős tömege nem a helyi lakosság ivóvíztartalékait fogja-e majd felélni.

Balról jobbra: Brand püspök, Uta Brand és a szekció moderátora. Fotó: Árni Svanur Daníelsson

Regionális reménységek

A közép-kelet-európai régió világszövetségi jelenléte évek óta örvendetesen erősödik. Az LVSZ genfi központjában már két munkatárs is képviseli a hozzánk közel álló mentalitást: Anne Burghardt észt lelkésznő a teológiai részleg reformációi emlékévéért felelős munkatársa, Ireneusz Lukas pedig a világszövetség új Európa-titkára, aki ezen a találkozón mutatkozott be a szélesebb európai evangélikus közvélemény előtt.

Ireneusz Lukas, az LVSZ lengyel származású Európa-titkára. Fotó: Árni Svanur Daníelsson

A hööri találkozó az egyes európai régiók belső kérdéseinek megvitatására is módot adott. Örvendetes volt a csoportban uralkodó nyílt párbeszéd légköre, ugyanakkor sajnálatos, hogy a régió számos egyháza Lettországtól Szlovéniáig nem tudott vagy nem kívánt képviselőt küldeni a megbeszélésre. A májusi windhoeki nagygyűlésen megválasztják majd az LVSZ új tanácsát, melybe régiónk tizenöt tagegyháza összesen öt személyt delegálhat. Közülük választják majd ki a régióért felelős alelnök személyét, aki a következő hét évben pásztorolja a környékbeli tagegyházakat. A régió evangélikus egyházai túlnyomórészt kisebbségi helyzetben, gyakran szerény anyagi körülmények között működnek, így különösen nagy jelentősége van a nemzetközi kapcsolattartásnak, a testvéri közösség megélésének.

Ige és szentség a közösség alapja

A találkozó liturgikus élete – melynek megvalósításáért a nemzetközi előkészítő bizottság régiós delegáltjaként jómagam voltam felelős – a nagygyűlés témáihoz illeszkedett. A reggeli és esti áhítatok változatos formái, a helyi gyülekezettel közösen ünnepelt nyitó istentisztelet és a záróalkalom úrvacsorai közössége napról napra emlékeztetett arra a közös alapra, amelyen mindannyian állhatunk. A világszövetség szokásainak megfelelően minden égtáj felől, női és férfi hangon, laikus és felszentelt igehirdetők szaván keresztül szólt hozzánk Isten igéje. „Isten kegyelméből szabadon” – a kegyelem ajándéka a biztosíték arra, hogy különböző adottságaink között, kulturális és nézetkülönbségek dacára is van közös nevező a világ evangélikusságának tagjai számára.

Fabiny Tamás, a záró istentisztelet igehirdetője. Fotó: Agnieszka Godfrejów-Tarnogórska

Fabiny Tamás püspök prédikációja magyar és angol nyelven a mellékletben olvasható.