Fabiny Tamás: Pünkösd a kölcsönös megértés ünnepe

Fabiny Tamás: Pünkösd a kölcsönös megértés ünnepe

Share this content.

Forrás: Vasárnapi Újság, Lélektől lélekig, 2014. június 8., szöveg: Fabiny Tamás
Az Apostolok Cselekedeteiről szóló könyv 2. részében azt olvassuk, hogy a tanítványok „mindnyájan együtt voltak, ugyanazon a helyen” (ApCsel 2,1) majd hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, és mindnyájan megteltek Szentlélekkel. Az ünnepre összesereglett sokaság döbbenten tapasztalta, hogy leomlottak a köztük levő nyelvi korlátok, és ezt mondták: „halljuk, amint a mi nyelvünkön beszélnek az Isten felséges dolgairól” (ApCsel 2,11). Ennek nyomán azt mondhatjuk, hogy pünkösd kapcsolatfelvétel és a megértés ünnepe.

Mindez elsősorban az Isten és az ember köztikommunikációt jelenti, egy fordított Bábel-történetet. Ott ugyanis az ember akart egy égig érő tornyot építeni, és büntetésül az Úr összezavarta a nyelveket. Itt viszont Isten közeledik az emberhez, és helyreállítja a megszakadt kapcsolatot. Tágabb értelemben gondolhatunk aztán a népek és nemzetek közti megértésre, valamint az egyes egyházak közti kapcsolatra. Pünkösd ezért lehet nemcsak egyház születésnapja, hanem a keresztény kommunikáció ünnepe is.

Amikor János evangéliuma legelején azt olvassuk, hogy „kezdetben volt az Ige”, akkor azt mai kifejezéssel úgy is mondhatnánk: „kezdetben volt a kommunikáció”. A teremtő kapcsolatba akart lépni a teremtménnyel, és megadta az embernek a lehetőséget a válaszadásra és általában a párbeszédre. A próféták és az apostolok ennek a kommunikációnak a szolgálatában álltak, akár beszéltek, akár írtak vagy éppen dramatikus formában jelenítették meg az isteni üzenetet. Különböző korszakaiban az egyház is mindig élt – ma így mondanánk – a média adta lehetőségekkel. Eleinte még kódexeket másoltak a szerzetesek, majd jött a könyvnyomtatás. Ma azonban így hangzik a kérdés: Gutenberg vagy Zuckerberg? A 15. században élt Johannes Gutenberg a maga zseniális találmányával döntő mértékben meghatározta bő fél évezred kulturális arculatát. A 21. század elejének szellemiségét pedig egy Mark Zuckerberg nevű fiatalember és az általa kifejlesztett közösségi oldal fejezi ki talán a legjobban. Sokan azt mondják, hogy utóbbi jelenség idejétmúlttá teszi a hagyományos érintkezési formákat, és az emberi kapcsolatok is egyre virtuálisabbak lesznek. A digitális világban pedig fölöslegessé válnak a kézbe vehető, lapozható könyvek. Tény és való, hogy a technológiai robbanás minden korábbinál gyorsabbá és nem utolsó sorban olcsóbbá teszi a szellemi termékek előállítását és forgalmazását.

Természetesen az egyházi gyakorlat is alkalmazkodik ezekhez a változásokhoz. Ferenc pápa a közelmúltban a Szentföldön járt, egyebek mellett azért, hogy Bartolomeus ökumenikus pátriárkával találkozzon. Az „egyházi csúcstalálkozót” megelőzően Twitteren üzent a pátriárka: „My Brother, I look forward to seeing you tomorrow in Jerusalem”, vagyis: „Testvérem örömmel várom a holnapi jeruzsálemi találkozást!”

Jó, hogy a legfőbb egyházi méltóságok is használják az internetet. Még nagyszerűbb azonban, hogy a római pápa és az ökumenikus pátriárka találkozója nemcsak virtuális volt, hanem személyesen is átölelhették egymást.

Megbecsülve a technikában rejlő lehetőséget, ma azt hangsúlyozhatjuk, hogy a pünkösd mégiscsak a személyes találkozások ünnepe. Ne feledjük, miből is indultunk ki: Jeruzsálemben a tanítványok „mindnyájan együtt voltak, ugyanazon a helyen”. Nemcsak virtuálisan, hanem valóságosan is. 

Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!