Krisztus csodás feltámadása a kereszténység egyik legfontosabb tanítása, a vallás központi eleme. A keresztény világban sokan úgy gondolják, hogy Krisztus előtt még nem nagyon volt szó feltámadásról. A feltámadás tanítása erősen a kereszténységhez kötődő tanítás, de lehetséges, hogy más vallások is foglalkoznak a feltámadással? Esetleg más tanításokban is megjelenik valamilyen hasonló jelenség, amely aztán részévé, akár központi részévé válik az adott vallásnak? Húsvétkor ennek jártunk utána, erről kérdeztük a vallások tanítóit.
A konkrét kérdésünk így hangzott:
Van-e feltámadásról szóló, vagy ahhoz hasonlatos tanítás az Ön vallásában? Miként szól és mit jelent ön szerint?
Mézes Zsolt László, evangélikus lelkész
A feltámadás a kereszténység egyik központi tanítása. A hit igazságait összefoglaló Apostoli Hitvallásban imádkozzuk: Jézus Krisztus harmadnapon feltámadt a halottak közül (…) Hiszem a test feltámadását. A fogalom a halállal szoros kapcsolatban áll és lényegében az emberi létforma helyreállását jelenti. Vagyis azt, hogy amit fizikai vagy testi minőségként élünk és tapasztalunk meg, e helyreállás révén egy szellemfelettiség értelmében vett szellemibe emelkedik, eredeti helyére visszakerül.
Tehát nem „csak” feléled, vagy újra éled a teljes ember létforma – a test, lélek és szellem – hanem helyre áll. Az Evangéliumban így egyetlen feltámadás, Jézus Krisztus feltámadása megy végbe. A többi hasonló történés az felélesztés, ami szintén hatalmas dolog, de a teljes helyreállás kizárólag az Emberfiának a feltámadása.
Jézus Krisztus helyreállított „teste” úgy mutatkozik, ahogy éppen akar. Volt, amikor látható volt, de nem volt megérinthető, és volt, amikor látható is volt és megérinthető is volt. A lényege, hogy minden visszakerül eredeti helyére, és halál immár nem érintheti.
Ez pedig egyfajta gyógyulás. Latinul Salus. Magyarul egészség, üdvösség. Mert eredeti állapota mindennek az egészség. A keresztény tanítások szerint a lét teljes betetőzése a végítélet és a feltámadás. Ez pedig nem egyszerűen a halál túlélése, nem egyszerűen túlvilág, hanem feltámadás és a „feltámadottságban” való egyetemes üdvözültség állapota. Minden meggyógyul, minden helyreáll. Minden üdvözül. Meggyógyul a lét, meggyógyul a teremtettség.