A rendhagyó tanévet a nevelési és oktatási intézmények vezetői egy egészen szokványos, idén mégis különlegesnek számító módon zárták. 

Az intézményvezetői találkozók végigkísérik a tanéveket, állandó kapcsolatot biztosítva az igazgatóknak az EPSZTI és a NOO munkatársaival. Az egészségügyi veszélyhelyzet alatti folyamatos online kapcsolat után június 29-én, hétfőn őszinte örömmel találkoztak újra az igazgatói grémium tagjai egymással, illetve az oktatásszakmai szervezetek vezetőivel és munkatársaival a Rózsák terén álló Evangélikus Középiskolai Kollégium patinás dísztermében.

A közel 60 résztvevőt Varga Márta, a Nevelési és Oktatási Osztály vezetője köszöntötte, majd részletesen bemutatta a nap programját és az előadókat.

A megnyitó után Kecskemétiné Szilvási Zsuzsanna igazgató, a találkozó házigazdája köszöntőjében az elmúlt időszak nehézségeinek konzekvenciájaként, a következő pompeiusi idézetet állította: „Navigare necesse est, vivere non est necesse”, vagyis hajózni kell, élni nem muszáj. Az idézettel utalt a karantén alatti oktatásszervezési kihívásokra, valamint a több intézményt is érintő villámárvizek okozta nehézségekre.

Kondor Péter püspök úr nyitó áhítatának középpontjában a tartozás és elengedés, a bűn és a megbocsátás párhuzama állt. A krisztusi lélekkel történő megbocsátás, mint az elengedés legfőbb formája álljon példaként előttünk.

Ezt követően egy rendhagyó interjúbeszélgetés keretében, Varga Márta osztályvezető asszony kérdezte püspök urat a pandémia alatti személyes és szakmai élményeiről. A Puskin utcai püspöki hivatal elcsendesedésétől, a felhalmozott élelmiszereken át, a Discord rendszer tréfás üzeneteivel bezárólag, nagyon sok minden szóba került. A végső konklúzió az volt, hogy a felelős döntéseket minden területen az ember a személyes találkozások biztonságában tudja a leghelyesebben meghozni. 

A jókedvű beszélgetés után köszöntötték a négy új intézményvezetőt, akik a következő tanévtől kezdik meg munkájukat. Krämmer Erika, a Szegedi Evangélikus Kollégium, Lévai Tamásné, a Szegedi Pitypang Evangélikus Óvoda, és Pusztainé Lukács Anett, a szőlősgyöröki Dél-Balatoni Gárdonyi Géza Evangélikus Általános Iskola, valamint Raffai Balázs a soproni Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola leendő igazgatójaként mutatkozott be.  

A konferencia előadásai: jógyakorlatok és antiszegregáció

Asztalos György pedagógiai szakértő egy sokakat érintő szakmai kérdéskörről, a „pedagógiai jógyakorlatok” pályázatának eredményéről, és annak értékeléséről számolt be a konferencia indításaként. Örömmel tapasztalta a hallgatóság ennek komoly szakmai hozadékát, hiszen a programokat úgy dolgozták ki az alkotók, hogy akár minden intézménytípusban és évfolyamban, még az óvodai csoportban is használhatóak legyenek. Emellett a „jógyakorlatok” széles palettája is meglepő volt, hiszen a színes kémiai kísérletektől a szabadulószobás, történelmi játékokig terjedt az adaptálható lehetőségek köre.

Az előadások sorozata az antiszegregációs munkacsoport beszámolójával folytatódott. Oláh Róbert, a Nevelési és Oktatási Osztály felzárkózási referense összefoglalóját olyan roma származású értelmiségi fiatalok bemutatásával kezdte, akik a nyíregyházi Evangélikus Roma Szakkollégium tagjaként lettek mérnökök, az egészségügyben vagy a szociális szférában dolgozók, tanárok. Előadása végén kihirdette azoknak az intézményeknek a listáját, akik a pályázat nyerteseként komoly társadalmi szerepvállalást tesznek, vagyis integrációs folyamatokkal segítik a továbbiakban is a bármilyen szempontból hátrányos helyzetű tanulók előrejutását.
A nyertesek: a szarvasi Benka Gyula Evangélikus Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészeti Iskola, az orosházi Székács József Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium és a Tótkomlósi Evangélikus Óvoda. 

A karanténidőszak tapasztalatairól szóló beszámolók témái: a GYIK-csoport, a digitális jövőkép és a kommunikációs hídépítés

Sziráki György, az EPSZTI pedagógiai szakértője, és dr. Braun Pál, a NOO jogi referense óriási segítséget nyújtott a karantén idején: a jogszabályi változásokat folyamatosan követték, az aktuálisan felvetődő, az intézményeket érintő problémával akár egyénileg is foglalkoztak. A munkatársak a jellemzően éjszaka hatályossá váló rendelkezésekre azonnal reagáltak, így a vezetőket naprakész segítséggel látták el. Beszámolójukban összefoglalták azokat a rendeleteket és határozatokat, amelyek az oktatási intézmények működésére vonatkoztak a járvány időszakában, valamint megválaszolták az ezekhez kapcsolódó kérdéseket is. Ugyan komoly témákról esett szó, a jogi beszámoló mégis egyértelműen az egyik legvidámabb része volt a szakmai programnak. Mivel az EPSZTI honlapjára 46 gyakran ismételt kérdésbe szerkesztették a felmerült problémákat, magukat az ismert „GY.I.K.” betűszó alapján a jogász kollégák humora is megcsillant: ők lettek a „gyík-team”. Egy olyan, két kis gyíkot ábrázoló logót terveztek maguknak a karantén feszített tempójú napjaiban, amelyet most – a felszabadultság örömében – itt is megosztottak.

Majorosné Lasányi Ágnes, az EPSZTI igazgatójaként már a jövőbe tekintett előadásával, a digitális fejlesztésekről, a honlapok és digitális felületek megváltozott szerepéről és újrastrukturálásáról beszélt. Arra kérte az oktatási és nevelési intézmények vezetőit, hogy a szolgáltatói kosár lehetőségeit, a szaktanácsadók munkáját és a továbbképzések adta esélyeket használják ki. Beszámolt arról, hogy a jövőben új szaktanácsadók fogják támogatni az intézményeket, így további egyéni igényeknek és kéréseknek is meg tud felelni az EPSZTI. 

A digitális munkacsoport feladatai bővültek, az elmúlt időszak tapasztalatait felhasználva keresik a távolléti tudásmegosztás és pedagógusképzés módjait és módszereit, valamint tananyagfejlesztéssel is bővítik majd a szolgáltatási palettát. 

A Hídépítők csoport koordinátora, Bujdosó Erika bemutatta az elmúlt hónapok kommunikációs munkájának összefoglalását, kitérve a közösségi médiában elért hatalmas térnyerésre, ami ezen időszak egyértelmű előnye volt. Az online térben bemutathatóvá és elmesélhetővé váltak azok a történetek, amelyek az intézmények munkájáról és erőfeszítéseiről szólnak, hiszen erre az „evangélikus nevelés” különböző felületei (honlap, Facebook, YouTube, Instagram) kiválóan megfelelnek. A nagysikerű „Egybecsengés” című sorozattal és a széles körű figyelemre számot tartó - érettségikről, ballagásokról, tanévzárókról szóló – képes beszámolókkal sok olvasót, érdeklődőt sikerült megszólítani. A jövőbeli terveikben a nevelési-oktatási intézmények médiakommunikációjának erősítése és új rovatok indítása is szerepel. Az egyedi jellemzők és a közös értékek együttes, határozott hangú képviseletét vállalják úgy, hogy minden intézmény lehetőséget kap a megjelenésre.

Konzultáció és beszámoló

A nap második felében két szekcióban folyt a munka. Az óvodavezetők a saját szakmai műhelyükben az elmúlt hónapok személyes megéléseit osztották meg egymással, valamint tréninggyakorlatokkal erősítették közösségüket. Az iskola- és kollégiumvezetők pedig a rendkívüli jogrendből adódó személyes vezetői tapasztalataikról beszélgettek. Bebizonyosodott: az intézmények ugyan egyediek és sajátosak, a közös megoldások azonban jól használhatóak, hiszen mindenhol ugyanazok a problémák jelentek meg. Bár a hangsúlyok máshol voltak, mégis egy hosszú lista állt össze a jól használható megoldásokból. Az eszmecsere konzekvenciája az, hogy minden intézménynek a jövő tanévet egy komoly analízissel kell indítania, ahol a vezetők elemzik a sokféle helyzetet, majd tudatosítják a pedagógusokban a konkrét feladatokat. 

Ezt követően Varga Márta osztályvezető asszony tájékoztatta a vezetőket az aktuális változásokról, az ágazati pótlékok és illetmények, valamint az állammal történő stratégiai megállapodás oktatási intézményeket érintő tudnivalóiról, majd fórumbeszélgetés során mód nyílt a frissen felvetődött kérdések tisztázására.

A szakmai programokat Krámer György áhítata zárta, melyben felidézte soproni gyermekkora egyik élményét is: ha a 423. sz. ének kezdetét hallotta („Én Istenem, én bűnös ember…”), tudta, hogy elkezdődött az istentisztelet. Ez egy biztos pont az életben. A pandémia alatt ezek a tanult, rögzült, megmásíthatatlannak vélt elemek halványultak, tűntek el egy kicsit. Azonban a nyár kezdetét mindig – mintegy biztos pontként – az intézményvezetők tanévzáró konzultációja jelzi - vont párhuzamot az országos iroda igazgatója. Egyben arra is kérte a jelenlevőket, hogy a vezetők pihenésre, feltöltődésre használják a most kezdődő időszakot. 

Az áhítatot a jelen lévő leköszönő intézményvezetők búcsúztatása követte. A szegedi intézmények vezetői mellett, a grémium mosolyogva, ám mégis megrendülten búcsúzott Rajnai Károlytól, aki az evangélikus oktatás újraindulásától kezdve dolgozott a soproni evangélikus nevelési-oktatási rendszer felállításán, asszimilációján. Búcsúszavaiban most is a viccesen mókuskáknak hívott tanítványai jövőbeli hiányát említette elsőként, majd ígéretet tett arra, hogy továbbra is segíti tudásával kollégáit. Az igazgatók hosszú vastapssal tisztelegtek életműve előtt.

A nap dunai vízi buszozással izgalmassá tett városnézéssel zárult, ami már a jól megérdemelt nyári szünet hangulatát idézte.