Orgonazenés áhítatok – Beszélgetés Finta Gergellyel

Orgonazenés áhítatok – Beszélgetés Finta Gergellyel

Share this content.

Szöveg: Galambos Ádám, fotó: Kiss Tamás
Budapest – „Minden zene célja (...), hogy Isten dicsőségét zengje, és a lelket felüdítse; ahol ezt nem tartják szem előtt, ott nem zene szól, csak ördögi zűrzavar” – fogalmazott Johann Sebastian Bach. A Deák téri orgonazenés áhítatok fókuszában nemcsak Bach zenéje áll, hanem éppen ez a hitvallás is. Finta Gergely orgonaművészt, a Deák téri evangélikus templom orgonistáját, az Evangélikus Hittudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi docensét kérdeztük.

Immáron hagyománynak tekinthető, hogy a Deák téri evangélikus templomban orgonazenés áhítatok vannak. Hogyan indult a sorozat?

– 1985-ben indította a sorozatot elődöm, Trajtler Gábor. Egészen nyugdíjba meneteléig, 2009-ig ő koordinálta a Deák téri orgonazenés áhítatokat. A kezdetektől havi rendszerességgel, minden hónap utolsó vasárnapján tartunk orgonaestet.

A Deák téri templom történetében az orgonazene mindig meghatározó volt.

A templom szentelése után már egy-két évvel orgona állt a templomunkban. Az 1800-as évek közepén a hangszer kibővült, megújult. 1901-ben a pécsi Angster cég egy romantikus orgonát épített. Ez szolgált csaknem háromnegyed évszázadig a Deák téren. Közben a templom orgonistája lett Zalánfy Aladár, aki számára rendkívül fontos volt, hogy J. S. Bach művészete autentikus módon szólalhasson meg. Ő korábban a Szent István bazilika orgonistája volt, nem mellesleg a Zeneakadémia tanára is. Bach zenéje, annak teológiai üzenete mélyen megragadta. Ez vezette őt az evangélikus egyházba és a Deák térre. Már nála felmerült az igény, hogy olyan hangszer álljon itt, ami autentikus eszköz Bach műveinek tolmácsolásához. Átalakításokra sor került a romantikus orgonán, de ezek inkább részeredményekhez vezettek. Zalánfy tevékenységében gyökerezik a templomi orgonás élete, és erre vezethető vissza a Lutheránia rendszeres Bach előadása is, amit már több évtizede Kamp Salamon vezet. Mai orgonánk Trajtler Gábor tervei alapján 1971-ben épült.

– Mit lehet tudni a mostani orgonáról?

– Három manuálos, mechanikus, csúszkaláda rendszerű a Deák téri orgona. A mechanikus azt jelenti, hogy a billentyűzet és az orgona hangzó részei, azaz a sípok között az összeköttetés a legközvetlenebb, mechanikus úton történik. A csúszkaláda pedig a polifon zene világos, érthető megszólalását segíti. Hangzásvilága az észak-német barokk orgonákat idézi fel.

– Az orgonazenés áhítatok évadjaira tekintve azt látjuk, hogy kiváló művészek adnak elő a Deák téren. A sorozaton belül az is megfigyelhető, hogy lehetőséget kínálnak a felnövekvő generáció orgonistáinak is, hogy egy nagyobb közönség előtt, egy igen neves orgonán tudjanak bemutatkozni.

– A közreműködők kiválasztásánál ezek a szempontok nagyon fontosak. 2010-ben vettem át a sorozat vezetését. Én is azt tapasztalom, amiről elődöm beszámolt, hogy az elismert művészek körében is nagyon szeretett és nagyra becsült hangszer a Deák téri orgona. A Deák téri sorozat – talán éppen a folytonossága kapcsán is – szélesebb körben is ismertté vált. Pontosan ezért tartjuk fontosnak, hogy a nemrég végzett zeneakadémisták, vagy a még ott tanulók is lehetőséget kapjanak nálunk. Mostanában az számít újdonságnak, hogy többször szervezünk olyan zenei alkalmakat, amikor egyszerre többen muzsikálnak. Többször volt vendégünk a Zeneakadémia orgona tanszaka, de a zeneművészeti doktoriskola hallgatói is közreműködtek már estjeinken.

– Az elmúlt években a megszokott magas szintű előadások mellett újdonság lett, hogy vendéghangszerek is érkeztek a Deák térre…

– Különös irányt és lehetőséget adott nekünk, hogy néhány évvel ezelőtt úgy készült el a torvaji műemlék orgona restaurálása, hogy megelőzte az ottani templom renoválásának befejezését, így nem tudták azonnal felállítani a hangszert. A Deák térre hozták a kis pedál nélküli pozitívot. Különlegessége, hogy az 1700-as években, annak a kornak a nagyon magas igényességével építették és hasonló színvonalon készült a felújítás is. Ennek a hangszernek a zenei adottságai és különlegesen eleven hangja számos új lehetőséget nyitott meg számunkra. A torvaji orgona több mint egy évig állt itt, azóta már otthonában szolgál. Egy másik „vendégünk” is volt, a nagyvázsonyi evangélikus templom hangszere. Tavaly októberben érkezett hozzánk és szeptember végén tért vissza Nagyvázsonyba. Ezek a hangszerek különleges lehetőségeket kínáltak mind nekünk, mind az orgonista szakmának, sőt a budapesti zenei életnek is.

– Budapest egyházzenei élete az utóbbi években pozitív átalakuláson megy át. Egyre több egyházzenei koncertet rendeznek. Hogy látja Budapest orgonazenés életét?

– Nagy öröm, hogy egyre több helyszínen válik egyre fontosabbá az egyházzene! Orgonás vonatkozásban is örömteli változások történtek. Pár évvel ezelőtt készült el a Kálvin téri templom barokk stílusú hangszere. Néhány hónapja adták át a fasori református templom jelentősen kibővített, francia típusú, romantikus hangzású orgonáját. Néhány éve újult meg a Mátyás templom hangszere. Ezeken természetesen orgonaestek is szerveződnek. Tapasztalatom szerint az egyre bővülő kínálat egyes alkalmai nem gyengítik, hanem inkább erősítik egymást. Az utóbbi években a Mátyás templomban vagy a Kálvin téren koncertezve jó volt tapasztalni, hogy ezeken a helyeken is milyen intenzív az érdeklődés az orgonamuzsika iránt, nem utolsósorban a fiatalok részéről.
Erre tekintettel sűrítettük is programjainkat az utóbbi években. Öthetes hónapokban a hó közepén is tartunk orgonazenés áhítatot. További újdonság, hogy néhány orgonaesthez orgona bemutatót is kapcsolunk. A nyári időszakban, a nyitott templomhoz kapcsolódóan pedig minden héten, a szerdai napokon, húszperces orgonameditációt tartunk. Ebben a sorozatban elsősorban a budapesti evangélikus templomok orgonistáit kérjük fel a szolgálatra.

– A Deák tér központi elhelyezkedése különleges lehetőséget ad arra, hogy ne csak az evangélikusságot, hanem a szélesebb közönséget is megszólíthassák. Mennyire vonzza a sorozat a turistákat, vagy az istentiszteletre kevésbé járó, de orgonazenét kedvelő közönséget?

– Alkalmaink istentiszteleti alkalmak, amelynek mindig része az igei szolgálat is. Belépődíj sincs orgonaestjeinken. Érzékelhető, hogy az orgonazenés áhítatoknak kialakult egy elég stabil törzsközönsége. A sorozat indulása óta egy lassú, de folyamatos létszámemelkedés figyelhető meg. Ez egy különleges stabilitást ad, hiszen tudjuk, hogy van kire számítanunk. Általában a templom földszintjét megtöltik a résztvevők. A látogatók többsége budapesti, de célunk, hogy megszólítsuk azokat is, akik rövid ideig vannak a fővárosban. Az alkalmakon – a liturgikus mozgás révén – azt is látjuk, hogy az orgonazenés áhítatok résztvevői ökumenikus közösséget alkotnak, ami szintén nagy örömünk.

A Deák téri orgonazenés áhítatok következő alkalmai:

2016. október 16. (vasárnap) 18:00
ZENE SZOMORÚSÁG IDEJÉN
orgonál:
KAPITÁNY DÉNES

2016. október 30. (vasárnap) 18:00
REFORMÁCIÓ
orgonál: KÉMÉNCZY ANTAL

2016. november 27. (vasárnap) 18:00
ADVENTI ORGONAZENE
orgonál: SZABÓ IMRE

2016. december 25. (vasárnap) 18:00
KARÁCSONYI ORGONAZENE
orgonál: ÁCS DÁVID és TÜZES MARCELL SÁMUEL

Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!