Gesztust tett a felvidéki magyar közösség irányába a szlovák miniszterelnök. Igor Matovic a pozsonyi várba hirdetett találkozót Trianon 100. évfordulója kapcsán, amire 100 magyar politikust és közéleti személyiséget hívott meg. Ott azt mondta nekik: a történelmi sérelmek dacára a két nemzetnek a jelenben és a jövőben kell megtalálnia a közös nevezőt. Az Evangélikus.hu értesülései szeirnt az alkalmon jelen volt Nagy Olivér evangélikus lelkész is. Az államfői beszéd itt olvasható el.

Romániában egészen más hangulatban készülődnek a békediktátum aláírásának centenáriumára. Június 4. hivatalos ünnepnappá nyilvánításáról döntött ugyan a román parlament, de a jogszabályt Klaus Iohannis elnök még nem hirdette ki, így az a centenárium idején nem lesz hatályos. Megemlékezést tartanak azonban a román ortodox egyház valamennyi templomában az úgynevezett Nagy-Románia hőseiről.

Közös nyilatkozatban fohászkodtak a magyar egyházak erdélyi vezetői a nemzeti összetartozás erősítéséért

Közös nyilatkozatban fohászkodtak a történelmi magyar egyházak erdélyi vezetői a trianoni döntés centenáriuma alkalmából a nemzeti összetartozás erősítéséért és az áldásos jövőért.

Az MTI-hez szerdán eljuttatott nyilatkozatban Kovács Gergely gyulafehérvári római katolikus érsek, Schönberger Jenő, Böcskei László és Pál József Csaba szatmári, nagyváradi és temesvári római katolikus püspökök, Kató Béla és Csűry István erdélyi és királyhágómelléki református püspökök, Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus és Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök azt hangsúlyozta, hogy a trianoni diktátum századik évfordulóján nem a gyászt és a veszteségérzetet kívánják mélyíteni, hanem elsősorban a nemzeti összetartozás erősítéséért és az áldásos jövőért fohászkodnak.

„A történelem Ura adjon bölcsességet mindnyájunknak, hogy válasszuk mindenkor az életet és az áldást, az összefogást és a megmaradást, mintsem az önfeladást és a megalkuvást. A jó Isten áldja meg jelenünket és jövőnket! Ő adjon erőt a reményteljes munkához, alkotóerőt értékeink gyarapításához, hitet nemzetünk és az emberiség szolgálatához!” – áll a közös nyilatkozatban.

Kijelentették: egy évszázaddal a fájdalmas történelmi esemény után megerősödött hittel tekintenek a jövőre, felismerve, hogy a nemzet és egyházaik puszta léte is az isteni gondviselés bizonyítéka.

„Egy ország testét fel lehet szabdalni politikai határokkal, de az életet és békességet igenlő nemzet lelkét nem! Sőt a puszta túlélés felett, az elnyomatás legsötétebb évtizedeiben is képesek voltunk arra, hogy a reménybe kapaszkodva értékeket teremtsünk” – állapították meg.

Az egyházi vezetők kinyilvánították: a békesség szellemében kívánnak szolgálni, és az évfordulón újra megerősödnek ebben a küldetésben.

„A szomszédos nemzetekkel kölcsönösen, Isten akarata szerint és Jézus Krisztus tanítása szellemében, keresztény alapokra kell helyezzük egymáshoz való viszonyulásunkat” – jelentették ki. Hozzátették: a tényleges egyenrangúságban élő népek gyermekei esélyesebben boldogulhatnak egymást megbecsülve és tiszteletben tartva. Azt is megjegyezték, hogy a nemzetek küldetése az isteni világrendben eleve a békéhez, és nem az ellenségeskedéshez kötődik, s egymásra vannak utalva az új keletű keresztényellenes és értékromboló törekvésekkel szemben is.

Az egyházi vezetők korábban körlevelekben vagy nyilatkozatokban kérték vagy javasolták, hogy csütörtökön, a trianoni döntés centenáriumán az erdélyi templomokban romániai idő szerint 17.30 órakor 100 másodpercig kongassák a harangokat.