Trianon

Aszód – Az Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium, az Evangélikus Pedagógiai Intézet (EPSZTI) és a Magyarországi Evangélikus Egyház Nevelési és Oktatási Osztálya szervezésében online tartották meg az evangélikus iskolai történelemtanárok VIII. online konferenciáját 2021. február 18-án. A rendezvény keretében kihirdették a Trianon 100 pályázat eredményét is.

Budapest – A diplomáciai és politikatörténeti összefüggések helyett, a trianoni békeszerződés emberei vonatkozásaival foglalkozott Ablonczy Balázs történész a Budavári Evangélikus Szabadegyetem legutóbbi előadásán. A háború befejezését követő erőszak; Magyarország megcsonkításának gazdasági következményei; valamint a mindezt követő társadalmi változások – ezek a témák kerültek ezen az estén terítékre.

Budapest – Budavár – A Budavári Evangélikus Szabadegyetem 2020. október 12-én este 7-kor kezdődő alkalmán dr. Ablonczy Balázs történész, Trianon kutató előadását hallhatjuk Ismeretlen Trianon – erőszak, gazdaság, társadalom címmel. A járványhelyzetre való tekintettel az előadás nem a kápolnában, hanem a templomban lesz, ahol minden szükséges védekezési előírást betartanak majd. Aki nem tud az alkalmon részt venni, a gyülekezet YouTube csatornáján élőben követheti az eseményeket.

Budapest – A Budavári Evangélikus Szabadegyetem következő alkalmát 2020. október 12-én, hétfőn 19 órai kezdettel tartjuk a Bécsi kapu téri evangélikus templomban (1014 Budapest, Táncsics Mihály u. 28.). Dr. Fabiny Tamás elnök-püspök rövid áhítatát követően dr. Ablonczy Balázs történész, Trianon kutató tart előadást Ismeretlen Trianon – erőszak, gazdaság, társadalom címmel.

A trianoni békediktátum aláírása századik évfordulójának évében arra keressük a választ, hogy vajon egy évszázad elteltével az összetartozásnak milyen formái élnek tovább a magyar nemzet, a hívő közösségek és a családok életében. Kérdéseinket Korányi András egyháztörténésznek, az Evangélikus Hittudományi Egyetem professzorának tettük fel.

A Magyarországi Luther Szövetség és a Magyarországi Evangélikus Egyház Reformációi Emlékbizottsága szervezésében minden hónap utolsó csütörtökén különleges program helyszíne Budapesten az Evangélikus Országos Múzeum. A koronavírus-járvány miatt a sorozat néhány hónapon át szünetelt, de június 26-án már elhangozhatott Veres Emese-Gyöngyvér előadása. Az egyházi néprajz kutatójaként is ismert előadó az alábbiakban az Evangélikus Élet magazinunk olvasói számára elevenítette fel a trianoni országhatárokon kívül rekedt magyar lutheránus „szervezkedések” epizódjait.

Stermeczki András dunaújvárosi evangélikus lelkész a trianoni békediktátum 100. évfordulóján a Bács-Kiskun Megyei Evangélikus Egyházmegye lelkészi munkaközösségében tartott előadást. Az alábbiakban ezt közöljük honlapunkon.

A modern testkultúra története során sokszor előfordult, hogy egy sportesemény különleges figyelmet kapott a politikai háttere miatt. Ilyen volt például az afroamerikai Jesse Owens négy aranyérme a náci Németországban rendezett, 1936-os olimpián, az 1956-os melbourne-i véres magyar–szovjet vízilabda-elődöntő, a hidegháború idején játszott amerikai–szovjet aranycsaták kosárlabdában és jégkorongban vagy a délszláv háború kirobbanása előtt lezajlott Dinamo Zagreb – Crvena zvezda labdarúgó-mérkőzés. Sokan úgy gondolják, hogy a sportot nem szabad összekeverni a világban zajló eseményekkel, az olimpiai eszme szerint is a sportban példát kell mutatni az emberiségnek – a békés, az emberi méltóságot előtérbe helyező társadalom érdekében. Vannak azonban helyzetek, amikor a versenyeken nem csupán a győzelemért, hanem magasztosabb célért is küzdenek a sportolók, ilyenkor pedig az egyetemes eszmék elhalványulnak. Ezekben a helyzetekben sokszor egy egész népet képviselnek a sportemberek, és a nép egy emberként áll a hátuk mögött. Ilyen szerepet töltött be a sport – elsősorban a labdarúgás – Magyarországon a trianoni békediktátum ratifikálása után.

Az olvasót a Trianon-emlékév alkalmából megjelent kötet címében váratlan felismerés érheti: az Egyperces novellák egyikét (Nézzünk bizakodva a jövőbe!) idézi játékos kifordítással. Az emlékezetes egyperces, melyben Örkény a magyarság jövőbeli diadalmenetét vázolja fel, egészében – mottóként – is szerepel a kötetben. Felmerülhet a kérdés, hogyan kerül a humoros látomás a novellaantológia élére, az ugyanis bizonyos, hogy az örkényi látásmód aránylag nehezen illeszthető be a Trianon-diskurzus megszokott rendjébe.

Szombathely – Elkészült az ötletpályázat szövege a trianoni békediktátum 100. évfordulója alkalmából tervezett szombathelyi emlékműhöz. Így – ha fel már nem is épülhet a centenárium évében, de – sínre kerül a civil kezdeményezés. Széles összefogás körvonalazódik: a város polgárai, hét egyesület, az önkormányzat, és Szombathely országgyűlési képviselője is támogatja a megvalósítást.