Az „Alapvetés” sorozat második részében ilyesféle kérdések kerülnek elénk, miközben megfogalmazódnak a gitáros éneklés legfontosabb erényei is: lelkesítő, hasznos és kézenfekvő.

• Lelkesítő, mert a jó kíséret magával ragadja az énekeseket;
• hasznos, mert ha valaki nem tud összetettebb kíséretet használni, a gitárhoz folyamodhat;
• kézenfekvő, mert olyan helyre is elvihetjük a gitárt, ahol nem fér el egy billentyűs hangszer.

A beszélgetés közben elhangzik az is: nem szükségszerű, hogy a gitározás gépies legyen; a reformáció kora is szerette a pengetős hangszereket; a romantika korában is lehetett gitárral pótolni az orgonát (pl. így született a „Csendes éj”).