A Győr-Újváros főutcájaként is tekinthető történelmi városrész öt felekezetnek adott évszázadokon keresztül úgy otthont, hogy az egymást követő szakrális terek – így az evangélikus öregtemplom, a zsinagóga, a református-, a római katolikus- és a görög-katolikus templom – nemcsak egymást követték, hanem híveik egymással békességben éltek. A Soá tragédiája azonban rávilágít arra, hogy a békés együttélés nem volt elegendő arra, hogy a testvéri ölelés védő pajzsként szolgáljon. Egy-egy hitvallót leszámítva kevesen voltak, akik kiálltak embertársaikért. Győrött a holokausztot megelőzően több mint ötezer fős zsidóság élt, melynek csupán tíz százaléka térhetett vissza a városba. A zsinagóga épülete számos vidéki épülethez hasonlóan jelenleg önkormányzati tulajdonban kiállítótérként és koncertteremként üzemel. A most bemutatásra került kiállítás nemcsak önmagában értendő tehát, hanem a környező templomokkal és a zsinagóga épületével együtt fogalmazza meg üzenetét.

Szemerei János evangélikus püspök személyes hangvételű megnyitójában a közelség és távolság kérdéséről beszélt. A püspök felidézte, hogy gyermekkorában, mikor Auschwitzban járt hogyan vált a tárgyakon és a helyszínen keresztül egy előtte távolinak tűnő borzalom közelivé. „Keresztényként ki kell mondanunk, hogy elődeink között voltak, akik a gyászos történelmi korban a helyes úton álltak, de azt is hangsúlyoznunk kell, hogy ők kevesen, nagyon kevesen voltak.” A püspök Elie Wiesel szavait idézve kiemelte, hogy azonosul azzal a gondolattal, hogy „a holokausztban a kereszténység halt meg.” Szemerei János a holokauszt emlékév kapcsán elmondta: „szembe kell néznünk múltunkkal, fel kell ismernünk, hogy a holokauszt alatt nem követtük sem a kereszténység lényegét, sem az emberség alapját és ezek felismerésével olyan új alapokat kell vetnünk, mely képes kimondani: ilyen soha többet nem történhet meg.”

Villányi Tibor, a Győri Izraelita Hitközség elnöke beszédében kiemelte, hogy „hetven év után ezzel a kiállítással történt meg először, hogy a győri zsinagóga épületében nem zsidó, hanem más felekezet emlékezik meg a Soáról és ezáltal kér bocsánatot. Öröm, hogy a kiállítás az összefogásról, a múltból jövő bocsánatkérésről és a jövő felé tekintő közös útról tesz hitvallást.”

Varga Mátyás bencés szerzetes beszédében a kereszténység történeti oldaláról vázolta az antiszemitizmus kereszténységen belüli térnyerésének okait. A pannonhalmi szerzetes kiemelte, hogy a II. Vatikáni zsinat Nostra aetate nyilatkozata egyértelműen fogalmaz, amikor kifejezi, hogy a kereszténység szentírási tanításából nem következik a megkülönböztetés, sokkal inkább azzal ellentétes mindez. A nyilatkozat szövegéből a szerzetes kiemelte: „nem hívhatjuk segítségül Istent, mindenek Atyját, ha nem tekintünk testvérnek bizonyos embereket, akik pedig Isten képmására vannak teremtve. Az ember kapcsolata az Atya Istennel és az ember kapcsolata az embertestvérekkel oly szorosan összetartozik, hogy az Írás azt mondja: „aki nem szeret, nem ismeri Istent” (1Jn 4,8).Nincs tehát alapja semmiféle elméletnek vagy gyakorlatnak, mely ember és ember, nép és nép között diszkriminál az emberi méltóság és a belőle fakadó jogok tekintetében.” Varga Mátyás beszédét a kiállításon is szereplő imádságával zárta:

a papír széle megégett, urunk,
könyvünkben nem változtak
az imák. de kezünk azóta kormos
a lapozáskor.
a feledés ott sújt le ránk, ahol
csak akarjuk. ne vess meg ezért.
ne vess ki. majd. ott. akkor. ámen.

Imák Auschwitz után
emlékezet-kiállítás

Győri zsinagóga
2014. október 8. – november 9.

FELEKEZETI RÉSZTVEVŐK: Fabiny Tamás – evangélikus püspök, Fichl Vilmos – a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára, Fröhlich Róbert – főrabbi, Gáncs Péter – evangélikus elnök-püspök, Papp János – baptista elnök, Róna Tamás – rabbi, Steinbach József – református püspök, Szabó István – református püspök, Varga Mátyás – bencés szerzetes, Várszegi Asztrik – pannonhalmi főapát, Verő Tamás – rabbi

KÉPZŐMŰVÉSZEK: Benczúr Emese képzőművész, Haász István festőművész, Haraszty István szobrász, kinetikus művész, Klimó Károly festőművész, Konok Tamás festőművész, Krajcsovics Éva festőművész, Lovas Ilona képzőművész, Matzon Ákos festőművész, Nádler István festőművész, Szüts Miklós festőművész Tölg-Molnár Zoltán festőművész, Vojnich Erzsébet festőművész

ZENE: Kurtág György – zeneszerző, zongoraművész, Szent Efrém Férfikar

KURÁTOR: Galambos Ádám – evangélikus teológus

SZERVEZŐ: Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány, Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum