A Művészetek Palotájában megtartott esemény Fassang László Erős vár a mi Istenünk korál improvizációjával kezdődött, és bár az előadás magas színvonalú volt, sokakban meghökkenést keltett, hogy nem közös énekléssel kezdődik a megnyitó ünnepség. Mindez azért is furcsa, mert több, a közönséggel együtt elhangzott éneklésre is sor került az este folyamán, felállva, református hagyomány szerint.

Az Erős vár a mi Istenünk dallamai azonban később még a Lutheránia Énekkarának és a Budapesti Vonósoknak az előadásában, dr. Kamp Salamon vezényletével is felhangzott, majd a Nemzeti Filmharmonikusok által Medveczky Ádám vezényletével előadott Mendelssohn-Bartoldy V. „Reformáció” szimfóniájában újfent visszaköszönt az ünnepi program első részében, de mindezek mégsem helyettesítették a közös éneklés örömét és súlyát.

A műsor gerincét és a látvány fő motívumát a színpad közepén elhelyezett nagy asztal adta, mely köré az összes fellépő leült, hozva egy-egy Kálvin vagy Luther-idézetet, amelyről röviden beszéltek is. Dr. Kamp Salamon Luther azon gondolatát osztotta meg a jelenlevőkkel, mely szerint: „A zene kiűzi a gonoszt”, de például Arany János karnagy is lutheri idézetet mondott: „Énekelni ha szeretsz, nagyon boldog lehetsz, mert az ének égi jó.”

A reformáció egyszerre hálaadás és kritikus szembenézés önmagunkkal – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere megnyitó beszédében. A miniszter úgy fogalmazott: a reformációt nem lehet ünnepelni, úgy végképp nem, hogy azt a katolikus egyház feletti győzelemként értelmezzük. Az Apostoli Hitvallásban elhangzó Egyetemes Anyaszentegyházra utalva úgy folytatta: „Hitünk szerint egy egyház (ti. a katolikus egyház – a szerk.) részei vagyunk, még ha részekre szakítva is.”

„Hálát adhatunk és mondhatunk mindazért, amit a szakadások ellenére (...) ennek a világméretűvé nőtt megújulási mozgalomnak köszönhetünk: erősödő hitet, Isten iránti közvetlen bizalmat, nemzeti nyelvet, kulturális és gazdasági erőt, megújult tudományt” – fogalmazott a miniszter.

Balog Zoltán kiemelte: a reformáció legfontosabb üzenete, hogy a végső valóság, amely meghatározza az embert, embert szerető valóság. Ezt Jézus Krisztus élete, halála és feltámadása bizonyítja. A reformáció arra tanít, hogy „építsd erre a bizalomra az életed, és mindaz, amit teszel, legyen hálaadó következménye annak, amit Isten tett teremtő, szabadító, megtartó szeretetével”– tette hozzá.

Majd az emlékév kapcsán megjegyezte, hogy a hálaadás mellett legalább ugyanolyan fontos, hogy szembenézzünk önmagunkkal, és feltegyük a kérdést, hogy valóban hisszük-e és bízunk-e ebben az üzenetben. 

Az ünnepség legkiemelkedőbb pontja Győri Zsófia és Kulcsár Tamás Akadályok nélkül című Kontakt tánca volt. Bár kérték, hogy a tévéfelvétel feszített tempója miatt ne tapsoljunk, a gyógytornász és a mozgássérült fiatalember megrázóan szép előadása mégis hosszú tapsot kapott.

Irodalmi betétek, így Reményik Sándor: Templom és iskola verse, a Luther animációs rajzfilm egy részlete és Kocsis István: Árva Bethlen Kata színdarabjának ízelítője után fellépett a Baptista Központi Énekkar valamint a Debreceni Református Kollégium Kántusa és a Psalterium Hungaricum Kórus zsoltárfeldolgozásokat énekelt, valamint elhangzott egy részlet a kifejezetten az emlékévre készülő Messiás.ma című rockoratorikus passióból. 

Az este végén Kövér László, az Országyűlés elnöke emlékévet megnyitó beszédében átfogó Európára és Magyarországra is kiterjedő történelmi áttekintést adott a reformáció hatásairól. Mint fogalmazott: a reformáció erkölcsi forradalma reményt, ugyanakkor példát és mércét is jelent mindannyiunknak.

A házelnök a mára vonatkoztatva azt mondta: a reformáció reményt ad arra is, hogy a magyarok a 21. században újra megtanulhatnak Isten előtt lehajtott fővel, de a világ nemzetei között a tőle kapott méltósággal járni, valamint arra, hogy az Írás örök igazságaiba kapaszkodva, az elkövetkező 500 évben is meg fognak maradni.

Az est a Himnusz eléneklésével zárult.  A megnyitón részt vett Orbán Viktor miniszterelnök és felesége, valamint fia, a padsorokban az állami tisztségviselők mellett ott voltak a protestáns egyházak vezetői, és a testvéregyházak képviselői is.

A reformáció üzenetei
A megnyitó közreműködői előadásuk, beszédük után a színpadon felállított szimbolikus asztalnál mindannyian felolvastak egy-egy általuk választott reformátori idézetet:
• Balog Zoltán miniszter: „Bárhová veti is az ember tekintetét, nincs a világon olyan parányi hely, melyen dicsőségének legalább valami kis szikráját ne látná ragyogni.” (Kálvin János)
• Fassang László orgonaművész: „A művészet Isten egyetemes kegyelmének ajándéka az ember számára.” (Kálvin János)
• Kamp Salamon karnagy: „A zene elűzi az ördögöt.” (Luther Márton)
• Medveczky Ádám karmester: „Egyéb dolgok között, amivel az embert megörvendeztetik, gyönyörűséggel látják el, legelső vagy legalábbis a leghasznosabb a zene.” (Kálvin János)
• Hafenscher Károly, az emlékbizottság miniszteri biztosa: „Ha mindenki embertársáért élne, tele lenne a világ istentisztelettel.” (Luther Márton)
• Győri Zsófia, a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség Immánuel Otthonának intézményvezetője: „Mert bár az ember külsejében is ragyog Isten dicsősége, mégis kétségtelen, hogy képe és hasonlatosságának lakóhelye a lélek.” (Kálvin János)
• Berkesi Sándor karnagy: „Isten szavának igazát a szív a dalban éli át.” (Luther Márton)
• Várkonyi Mátyás rendező: „Isten egyik leggyönyörűbb s legdicsőbb ajándéka az ének. Haragszik is rá a sátán, mert sok kísértést és gonosz gondolatot űz el vele az ember.” (Luther Márton)
• Pozsgai Zsolt, az Árva Bethlen Kata című színdarab rendezője: „Józan értelem adta szilárd bizalommal, megbékélt szívünk lakja kegyes nyugalom…” (Kálvin János)

További képek: