Nagyböjt

A nagyböjt hamvazószerdától nagyszombatig tart. A húsvétra a nagyböjti időszakban készül fel a keresztény ember.

A böjt bibliai eredetű, az Ószövetségben és az Újszövetségben is olvashatunk a böjtölés formáiról. Jézus is negyven napig böjtölt. A böjtben azonban az értünk történt szenvedéseire és halálára emlékezünk.

Bár az evangélikus egyház is megőrizte az ősi böjti hagyományokat, nálunk mégsem a külsőségek hangsúlyosak, hanem a belső, lelki felkészülés az ünnepekre. Természetes, hogy bizonyos tartózkodás van az evést és ivást illetően, de a lényeg az emlékezés a Megfeszített Úrra, az elmélyülés Krisztus követésében, a kereszt titokzatos világának a lélekbe történő befogadása.

A böjt az utóbbi években főleg német protestáns kezdeményezésre túlterjed a húsevéstől való tartózkodáson: ebben az időszakban le lehet mondani számos más dologról is. Európában egyre népszerűbb az autósböjt, a mobiltelefon vagy az internet használatának korlátozására irányuló böjt. Az idei évben a 7 Wochen ohne akcióban például a szív kitárására szólítanak fel a Németországi Protestáns Egyházban, így a másik ember felé való fordulás kap hangsúlyt.

Torkos csütörtök

A keresztény világban a torkos csütörtök a farsangi főszezon, a karnevál első napja, a hamvazószerda előtti héten zajlott le. A közelgő böjt előtt ezen a napon bőségesen fogyasztottak zsírban gazdag, a farsangi időszakhoz kötődő ételeket.

Az ezt követő pénteki napon aztán Jézus halálának emlékére böjtösen étkeztek, szombattól kezdve azonban egészen hétfő éjjelig, kedd reggelig tarthatták a mulatságokat.

Kedden este már nem volt különösebb ünneplés és ekkor elfogyasztották a háznál lévő utolsó húsételeket is.

A 20. század második felében hazánkban történt politikai változások módosították a farsangi szokásokat is: nem vették figyelembe, sőt egyenesen fittyet hánytak a böjti hagyományokra. A nagyböjti napokra munkahelyi és iskolai összejöveteleket, bálokat, bulikat, bőséges étkezéssel járó rendezvényeket szerveztek.

A rendszerváltást követően még évekig nem emlegették a torkos csütörtököt, mígnem a Magyar Turizmus Zrt. kezdeményezésére, 2006-tól egyfajta vendéglői reklámfogásként újjáélesztették a hagyományát.

Torkos csütörtök eredeti napja ugyan a hamvazószerda előtti csütörtök, de Magyarországon mégis a hamvazószerda utáni csütörtökre helyezve élesztették újjá. Bár egyes népi magyar források és elnevezések azt a látszatot keltik, hogy hazánkban a régebbi időkben is a jelenleg használatos időpontban tarthatták meg, ennek megbízható bizonyítéka nincsen.

Bár a protestáns egyházakban nem korlátozódik a húsevés elhagyására a böjt, mégis érthetetlen, hogy a torkos csütörtök ebben a keresztények által már böjtösnek számító időszakban található. A negyvennapos böjt megértésében zavaró, hogy alighogy a böjt valóban elkezdődik, mintha máris kibúvót keresne a világ alóla, torkoskodik.

Jobb lenne, ha a többi európai országhoz igazodva, egy héttel korábban tartanák meg ezt a „nagy zabálást”, így senki fejében nem okozna káoszt, és nem hagyná figyelmen kívül egyes keresztény felekezetek életét, vallási meggyőződését sem.