Szombat este van. Eszedbe jut, hogy holnap reggel templomba kellene menned, de nincs kedved hozzá. Nyűgösnek és hasztalannak érzed, keresed a kifogásokat és szomorúan veszed tudomásul: rutinná vált az istentiszteletre járás. Ha ehhez hasonló gondokkal küzdesz, új rovatunkat neked találtuk ki. A Hangolódó-sorozat utazásra hív, melyben különböző zenei útvonalakon gondolkodunk Isten és ember viszonyáról. Néha személyes hangvételben, néha nagyon is közérthetően, de mindenképpen a vasárnapi események felé tekintve. 

Húsvéti válogatásunk Bach egyik legörömtelibb és legünnepélyesebb prelúdiumával kezdődik, amely az olasz concertók stílusát idézi, de nem mentes drámai fordulatoktól sem. Ez adja húsvéti karakterét.

A feltámadás üzenetét számos énekünk hordozza. Nem véletlenül, az egyik legkorábbi anyanyelvű gyülekezeti ének is ezt az örömhírt hirdeti (Ld. EÉ 213). A húsvéti történetet, a tanítványok és a feltámadás tényétől először megrettenő Mária találkozását pedig a húsvéti szekvencia Babits által fordított magyar nyelvű változata tolmácsolja.

Az előző két ének inspirálta Luthert Christ lag in Todesbanden (Jézus, Megváltónk sírba szállt… EÉ 215) kezdetű énekének megírására. Bach korálelőjátéka és kantátája hűen követi ennek szövegét, ezért kezdődik az orgona korálelőjáték és a kantáta is passió-zenével, majd válik ujjongóvá a feltámadást idéző sornál. Húsvétnak és nagypénteknek, kereszthalálnak és feltámadásnak ez az egységben látása tükröződik a záró orgona improvizációban is.

Húsvét, a feltámadás keresztyén hitünk legsajátosabb, egyben legnehezebben felfogható üzenete. A több mint ezer évet átfogó zenék sora segítsen ennek megélésében!

Tovább a KötőSzó blogra.