Áder János felidézte: először 22 éve változott a Nyugati pályaudvar melletti „rideg köztér” decemberben nyolc estére „barátságos közösségi térré”. „Azóta minden esztendőben újra és újra sokan vallották meg hitüket, szóltak itt egymáshoz és adtak a maguk öröméből bőkezűen a fővárosiaknak”.

Idén a járvány miatt a virtuális térbe költözik, de a „hanuka a zsidó otthonokba visszahúzódva, korlátok között is a szabadság és a fény ünnepe marad” –fogalmazott.

Kitért arra: a hanukai gyertyatartónak a nyolc napot jelképező ágán túl van egy kilencedik karja is a többi gyertyát meggyújtó, úgynevezett szolgagyertyának. A szolgagyertya nélkül nincs továbbadott, folyton növekvő világosság.

„Erre a kilencedik gyertyára nézve gondoljunk idén hálás szeretettel mindazokra, akik a decemberi ünnepi napokban, a járvány közepette is szolgálnak, azokra, akik életet mentenek, betegeket ápolnak, az elesettekre vigyáznak, helytállnak az iskolában vagy mindannyiunk biztonságáért dolgoznak, és azokra, akik a nehezebb körülmények között is építik, éltetik, szervezik megtartó közösségeinket” – fogalmazott Áder János.

Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija kiemelte: hanuka ünnepén a csodára emlékezik a zsidó közösség. Több mint kétezer éve csoda történt, amikor a zsidó szabadságharcosok kis serege képes volt fellépni a szír görögök túlerejével szemben. Majd ismét csoda történt, amikor a jeruzsálemi templom megtisztításakor az egy napra elegendő olaj kitartott nyolc napon keresztül.

E csodák fontos üzenete, hogy mindkettőhőz cselekedni is kellett, hogy megtörténjenek.

„Nekünk is tennünk kell ahhoz, hogy az életünk változzon, hogy a fény legyőzze a sötétséget” – fogalmazott.

Karácsony Gergely főpolgármester arról beszélt: ez az év a csodavárásról szól, de ha végre sikerül legyőzni ezt a szörnyű járványt, akkor „talán rá fogunk jönni, hogy a mindennapi életünk is tele van csodákkal”.

Minden borzalmával együtt ez a járvány talán képes rádöbbenteni arra, hogy a természetesnek vélt dolgok valójában csodák, óriási értékek, amelyekre jobban kell vigyázni. „Talán jobban vigyázunk majd a környezetünkre és jobban vigyázunk egymásra is. Mert a csoda ott van minden életben” – tette hozzá Karácsony Gergely.

Az eseményre videóüzenetet küldtek a történelmi keresztény egyházak vezetői is.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek arról beszélt: sokszor mondják, hogy Európából eltűnt a zsidó-keresztény örökség. Az örökkévaló azonban „képes arra, hogy a szívünkben élő hitből és szeretetből új fényt csiholjon akkor is, amikor erre emberileg már alig van remény”.

Felidézte: az oltár fölszenteléséhez minden törzs hozzájárult. „A személyes áldozatvállalás és a segítő szeretet ma is, a járvány, a szorongás és a levertség hónapjaiban is reményt önthet az emberek szívébe, mert tanúsítja, hogy van valami, ami nagyobb ügyes-bajos dolgainknál és van valaki, aki örök szeretettel szeret minket” – mondta a bíboros.

Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke a zsidó közösségeket köszöntve azt mondta: hanuka a templom újraszentelésének ünnepe, de templomot újraszentelni csak azok tudnak, akiket Isten is „újraszentelt”, megáldott. A mindenható pedig mindig úgy áld meg, hogy csodákkal vesz körbe.

Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke Martin Buber zsidó vallásfilozófust idézve beszélt arról, hogy a sötétség, az éjszaka akkor múlik el, ha a „másik szemébe nézünk és fölismerjük a saját testvérünket”. A kereszténység és a zsidóság egymás szemébe nézhet, és együtt törekedhet arra, hogy oszoljon végre ez a 2020-ban különösen hosszúnak tűnő, sűrű, sötét éjszaka, és jöjjön el a világosság – fűzte hozzá.

Jákov Hadasz-Handelszman, Izrael budapesti nagykövete köszöntőjében azt mondta, a fény nemcsak a sötétség ellentéte, jelent tudást és jövőképet is. A nagykövet reményét fejezte ki, hogy a hanuka első estéjén meggyújtott gyertya valóban egy új időszak kezdetét jelenti majd, különösen azoknak a családoknak az életében, akik a járvány miatt elveszítették szerettüket.

Hanuka nyolcnapos ünnepén a jeruzsálemi templom visszafoglalására és megtisztítására emlékeznek a zsidók. Az ókori ázsiai Szeleukida Birodalom akkori uralkodója, IV. Antiokhosz Epiphanész időszámítás előtt 168-ban elfoglalta Jeruzsálemet, és megtiltotta a zsidó vallás gyakorlását. A zsidók azonban föllázadtak és három évvel később Júdás Makkabeus vezetésével visszafoglalták a templomot. A hagyomány szerint a zsidó szabadságharcosok a szentély megtisztításakor csupán egy napra elegendő tiszta olajat találtak, amikor szerették volna újból meggyújtani a fényt a menóra mécseseiben. Isteni csoda folytán azonban az egy napra elegendő olaj nyolc napon át égett.