Németországban az emberek egyértelműen sokkal stresszesebbnek és kimerültebbnek érzik magukat, mint a pandémia előtt. A Headspace nevű meditációs applikáció készítői arra keresték a választ, miért is van ez. Németország, Franciaország, Nagy-Britannia ,16 és 75 év közötti, mintegy 3000 nő és férfi résztvevője között végzett felmérésükben a mentális egészségre voltak kíváncsiak.

Németország 1100 résztvevőjének 66 százaléka arról panaszkodott, hogy a hat hónappal ezelőtti állapothoz képest többször érzi sértettnek magát, és gyakrabban mérges (61%). 38 százalékuk alvási problémákkal küzd. Nagy-Britanniában ez 70 százalék, míg Franciaországban 60. Az emberek félnek és nyugtalanabbak.

„A vírus láthatatlan fenyegetettséget mutat. - mondta Gebhard Hentschel pszichoterapeuta, a Német Pszichoterapeuták Egyesületének vezetője. - A tényleges veszély felmérésében rá vagyunk utalva a szakértők véleményére és a politikai döntéshozók általi utasításokra, intézkedésekre. Ez a kontroll elvesztését jelenti, ami bizonytalanságot eredményez” - magyarázta Hentschel arra a kérdésre, miért okoz a pandémia félelmet az emberekben. A pszichoterapeuta szerint a legnagyobb stresszfaktort az okozza, hogy az emberek tartanak attól, hogy munkahelyünkön megfertőződhetnek, esetleg elveszíthetik munkájukat, vagy olyan változásokat vezetnek be munkájukban, ami a megélhetésüket veszélybe sodorhatja. Ez egybeesik a felmérés eredményeivel is, hiszen az emberek arról számoltak be, hogy rettegnek a financiális nehézségektől, amit a krízis okozhat.

A legnagyobb változást az emberek amiatt élik meg, hogy a munkaadójuk által kért egészségügyi utasításokat betartsák, de ebben mindenki úgy értékelte munkaadóját, hogy segítőkész (95%).

Tapasztalták a szakértők azt is, hogy az emberek többsége nem szívesen beszél arról, milyen mentális problémái alakultak ki a megváltozott helyzetben.

A megkérdezettek többsége rosszul érzi magát attól, ha tematizálnia kell saját pszichés állapotát, vagy ha a koronavírus pszichés hatásairól kell beszélnie.

A németek 55 százaléka sosem szokott ilyen kérdésekről beszélgetni más emberekkel, és ezt a jövőben sem tervezik. Ha mégis megbíznak valakiben, akkor a közvetlen környezetükből választanak - a családtagok (69%), a baráti kör (63%) esetleg még a saját háziorvosuk vagy gyógyszerészük (43%).

Hentschel szerint segít az egyénnek, ha saját családjában valakivel meg tudja beszélni a stresszes helyzeteket és közösen tudnak megoldást keresni rájuk.

„A napi - és heti rutin betartása is segíthet fogódzót találni” - így a pszichoterapeuta. 

Sokan azt mondták, jót tesz nekik, ha valakivel jót tehetnek (németek 22%, franciák 36%, britek 30%). Saját egyéni jó közérzetük biztosítására a németek gyakrabban mennek levegőre (53%), sokat olvasnak (41%) és zenét hallgatnak (40%). Ők azok, akik szívesen pakolnak, rendezkednek (36%) otthonukba, a franciák inkább főznek (44%), míg a britek inkább tornáznak (39%).

A koronavírusnak vannak azért pozitív hatásai is, hiszen a megkérdezettek arról is beszámoltak hogy elkezdtek az igazán fontos dolgokra koncentrálni és megtanulták azt is, hogy a kis dolgokat is értékeljék és élvezzék az életben. A németek 49 százaléka számára ez pozitív hatás.

A kapcsolatokra a többségnél nem volt hatással a pandémia. A németek, franciák és britek 2 százaléka szakított partnerével a koronavírus miatt. Az ok a korlátozottság volt. A beszámoló szerint azonban az ember 10 százaléka még javítani is tudott párkapcsolatán.

Hogyan változtatta meg az Ön/az Önök életét a vírus? Kíváncsiak vagyunk véleményükre, tapasztalataikra. A szerkesztőség@lutheran.hu címen várjuk leveleiket. A legérdekesebb írásokat közreadjuk majd honlapunkon.